A hétfő esti társason új játék került a kedvencek közé : a Bang. (Régóta nem fordult elő, hogy egy játékot -mégha annyira tetszik is mindannyiunknak, ami elég ritka- zsinórban többször játszunk. Most így jártunk a Bang-gel. Anno ilyen volt a Rizikó a társascsapat első játéka, majd a Catan telepesei. Azóta már nagyon porosak ezeknek a klasszikus játékoknak a dobozai. A mai nagy választékban több favorit-játékot (mint a Taj Mahal, Puerto Rico, Modern Art, Candamir... váltogatunk) szoktunk játszani, sűrűn váltogatva, illetve avval tölteni az időt, hogy eldöntsük, mivel is játszunk. Külön tanulmányt megérne a társasjátékok fejlődése téma, talán majd egyszer...)A Bang egy stílusában és játékmenetében újszerű western-kártyajáték. A résztvevők a vadnyugat szereplőit alakítják és igyekeznek egymást eltenni láb alól különböző akciókártyákkal. Egymásra lehet lőni, félreugrani, dinamitot robbantani, indiánokat uszítani a társaságra, különböző fegyvereket bevetni... vagy éppen sört vedelni egészségjavítás céljából (!) Jobb esetben a Seriff és helyettese küzd a két törvényenkívülivel illetve egy renegát próbál mindenkit likvidálni. Persze a szerepek nem nyíltak és így sok bonyodalom és "értelmetlen/érthetetlen haláleset" történik. A valós életben ezeket ritkán kíséri nevetés, a Bang-gel ellentétben. (A csapatból Tomi barátunkkal igencsak favorizáljuk a sok nevetéssel járó társasokat, mint a Bang, a Modern Art vagy az Atlantic Star. Ezeknél a "feeling"-en van a hangsúly, a játékmenet tele van vicces szituációkat kiváltó eseményekkel. Zoli és Petya inkább a komolyabb logikát és stratégiát igénylő játékokat preferálja, míg Ábel ezt is azt is. Természetesen mindenkinek van egyéni favoritja, és olyan játéka, amit nagyon nem szeret -persze ez Murphy törvényének megfelelően éppen más kedvence.) Visszatérve, egy-egy kör elég gyorsan lemegy, így az sem unatkozik sokat, akit hamar "kinyírnak". Meghát egy olyan party közben, mint a hétfő esti utolsó (amikor is senki nem tudhatta a másikról, hogy valójában ki is), senki sem unatkozik.
