Ígérem nem csinálok játékos-blogot az oldalamból, de a tegnapi esseni újdonság kipróbálásáról, a Cubáról muszáj írnom.
Szunyinak köszönhetően tegnap este Zolinál egy "gyors" (szabályismertetéssel) 3,5 órás party-t játszottunk a Cubával. A játékban a forradalom előtti Havannában találjuk magunkat, mint gazdag földbirtokosok (bár, ha jobban meggondolom nem is olyan gazdagok, hiszen mindössze 10 peso készpénzzel indul mindenki - na erre mondaná Tomi barátom: "Fussuk már át azt a szabálykönyvet, hogy biztosan jól fordítottuk-e az indulótőke mennyiségét!"). Saját uradalmunkon igyekszünk termelni és épületek felhúzásával további eredményességre, esetenként győzelmi pontra szert tenni. Ehhez viszont jól át kell gondolni logikailag és matematikailag mind az épületek elhelyezését, mind azt, hogy hová helyezzük munkásunkat, aki a betakarítást és a termelést végzi. A játék célja győzelmi pontok szerzése, melyet különleges épületekkel, jól időzített behajózásokkal, jól kialakított törvényekkel tudunk szerezni. Apropó törvények! A Capitoliumban, a kubai törvényhozásban, szintén a játékosok hozzák meg a döntéseket, így tudnak adót emelni vagy csökkenteni, terménybeszolgáltatást elrendelni vagy más nyalánkságokat. Gondolom mondanom sem kell, némi csúszópénzzel lehet segíteni egy-két törvény életbe lépését vagy bukását... (hmm, ez ismerős valahonnan!). Apró érdekességek, hogy az adózáskor (a játékban megjelenő Kubában! Hol másutt?!) megtehető, hogy nem fizetjük be az adót. Ennek nincs semmi következménye (Már megint valami ismerős dolog), viszont aki befizeti, az győzelmi pontokat kap jutalmul (no ez nem ismerős - ebben a tekintetben országunknak fejlődnie kell még az 1930-40-es évek kubai szinvonalához).
A játék igazi gamer játék, nagyon sokfelé kell a figyelmet irányítani, nagyon alaposan át kell gondolni minden lépést. Szinte már lehetetlen feladat megtalálni a tökéletes lépést, emiatt az ember a lépését követően szinte minden esetben bosszankodik, hogy jobb lépése is lett volna. A Cuba egy rész Puerto Rico, egy rész Katedrális és sok új ötlet, remekül összehangolva! Ez bizony egy jól eltalált játék, remek hangulattal. Csak ajánlani tudom! Remélem még lesz szerencsém hozzá, mert az ilyen típusú játék csak két-három parti tapasztalata után válik igazán izgalmassá.
A játék dobozán egy jellegzetes kubai életkép látható, a kicsi és szegény szigetországokra oly jellemző öreg autóval (talán csak nem innen vették?). Az alsó képen a játéktábla a Capitoliummal és a várossal, a baloldalon pedig a kikötővel. Jobb oldalon sorakoznak a vásárolható épületek (meg kell hagyni, gyönyörűre sikerült a játék kivitelezése és ahhoz képest nem is drága).
Szunyinak köszönhetően tegnap este Zolinál egy "gyors" (szabályismertetéssel) 3,5 órás party-t játszottunk a Cubával. A játékban a forradalom előtti Havannában találjuk magunkat, mint gazdag földbirtokosok (bár, ha jobban meggondolom nem is olyan gazdagok, hiszen mindössze 10 peso készpénzzel indul mindenki - na erre mondaná Tomi barátom: "Fussuk már át azt a szabálykönyvet, hogy biztosan jól fordítottuk-e az indulótőke mennyiségét!"). Saját uradalmunkon igyekszünk termelni és épületek felhúzásával további eredményességre, esetenként győzelmi pontra szert tenni. Ehhez viszont jól át kell gondolni logikailag és matematikailag mind az épületek elhelyezését, mind azt, hogy hová helyezzük munkásunkat, aki a betakarítást és a termelést végzi. A játék célja győzelmi pontok szerzése, melyet különleges épületekkel, jól időzített behajózásokkal, jól kialakított törvényekkel tudunk szerezni. Apropó törvények! A Capitoliumban, a kubai törvényhozásban, szintén a játékosok hozzák meg a döntéseket, így tudnak adót emelni vagy csökkenteni, terménybeszolgáltatást elrendelni vagy más nyalánkságokat. Gondolom mondanom sem kell, némi csúszópénzzel lehet segíteni egy-két törvény életbe lépését vagy bukását... (hmm, ez ismerős valahonnan!). Apró érdekességek, hogy az adózáskor (a játékban megjelenő Kubában! Hol másutt?!) megtehető, hogy nem fizetjük be az adót. Ennek nincs semmi következménye (Már megint valami ismerős dolog), viszont aki befizeti, az győzelmi pontokat kap jutalmul (no ez nem ismerős - ebben a tekintetben országunknak fejlődnie kell még az 1930-40-es évek kubai szinvonalához). A játék igazi gamer játék, nagyon sokfelé kell a figyelmet irányítani, nagyon alaposan át kell gondolni minden lépést. Szinte már lehetetlen feladat megtalálni a tökéletes lépést, emiatt az ember a lépését követően szinte minden esetben bosszankodik, hogy jobb lépése is lett volna. A Cuba egy rész Puerto Rico, egy rész Katedrális és sok új ötlet, remekül összehangolva! Ez bizony egy jól eltalált játék, remek hangulattal. Csak ajánlani tudom! Remélem még lesz szerencsém hozzá, mert az ilyen típusú játék csak két-három parti tapasztalata után válik igazán izgalmassá.A játék dobozán egy jellegzetes kubai életkép látható, a kicsi és szegény szigetországokra oly jellemző öreg autóval (talán csak nem innen vették?). Az alsó képen a játéktábla a Capitoliummal és a várossal, a baloldalon pedig a kikötővel. Jobb oldalon sorakoznak a vásárolható épületek (meg kell hagyni, gyönyörűre sikerült a játék kivitelezése és ahhoz képest nem is drága).
