HTML

Tomi blogja

A blog átmenetileg vagy talán egy kicsivel tovább is szünetel, addig is lehet nézegetni a korábbi bejegyzéseket - Szubjetív élmények és gondolatok, események és láncolatok elsősorban keresztyén szemmel, másodsorban családos szemmel, harmadsorban magyarként. Ezek az én élményeim és észrevételeim a világról ezért nincs komment, viszont levelet tudsz írni! Ha ritkábbak a bejegyzések nem kell megíjedni, térj vissza pár nap múlva!

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Feedek

Károli Gáspár üzenete 8 millióért

2007.12.04. 09:00 Plenni

Egy kéziratrverésen Károli Gáspár református lelkész egy kéziratos levelét árverezik. Érdekes bepillantást enged mindez a - mai szemmel távoli, idegen, leegyszerűsödő - múltba. Károlira gondolva, csak pár mozaikszerű kép ötlik fel előttem: gyertyával világított szegényes íróasztalon sok-sok könyv, temérdek beírt papír és egy gyűrött, szakálas megviselt emberi arc, aki lelkiismeretesen görnyed íróasztala fölé és fordítja a Bibliát. Talán csak arra a pár percre áll fel, míg Szenczi Molnárnak átadja a kész kéziratrészleteket, aki futva megy Vizsolyba, ahol összetintázott kötényű nyomdászlegények iziben kezdik is a betűválogatást a nyomtatótáblába...
Pedig valószínűleg az ő élete is tele volt ugyanolyan hétköznapi dolgokkal, mint a miénk (hitel és törlesztés, ahogy a levélben olvashatjuk - mennyire ismerős). Ő sem szentként élt, hanem "odaszánva". Ami mégis megkülönbözteti, kiemeli és emlékezetessé teszi: az, hogy élete nem csak annak "lebonyolításáról" szólt, nem apró megoldások százainak sorozatáról, nem a "boldogulásról" (bár meg merem kockáztatni, hogy valószínűleg élete nagyobb idejét ő is ezzel töltötte), hanem "felvállalt küldetéséről".
Az életet magáért az életért élni nem igazán éri meg. "Építeni", "tenni" már valami. "Isten ügyét" szolgálni: úgy hiszem, ennél nem lehet több!

komment

Címkék: örömhír műértő

Mire keres a magyar?

2007.11.28. 20:00 Plenni

Ha valamiért jó a blog.hu, sok apró és bosszantó hátránya mellett, az biztosan a remek statisztikája. Szívesen pillantok bele én is, vajon látogatóim milyen oldalakról és/vagy milyen keresőszavakkal lépnek fel a blogomra.
Összegyűjtöttem az elmúlt hónap "legérdekesebb" keresőkifejezéseiből egy csokorra valót:

érzések+kertje+társasjáték
szörös+rozsaszin+cipő (ahogy Roland kollegám mondaná: "Nem akarok tudni róla")
Balczó+gályarab (érdekes konstelláció, mintha némileg összemosódnának a dolgok)
mezítláb+blog
Braziliai+Pálosok
mai+szemmel+a+boszorkányságról (tudtunkon kívűl miket segítünk elő!!!)
katolikus+társasjátékok (ha van szóljatok!)
filozófus+tamás+blog (hmm... ez igazán megtisztelő)
mit+jelent+a+zsöllye? (az oldalon nem derül ki, de szívesen megmondom: színházi szék)
"komáromi+sűllye" (erről viszont szívesen vennék én infókat, bármit is jelentsen)
torockó+téri+templom+miséje+ma (majd utánakérdezek a lelkészi hivatalban, bár gyanítom, az elmúlt 50 évben, mióta a templom áll, elmaradt)
langyosokról++képek (csak ismételni tudom Roland kollegámat...)
az+épülő+Nemzetközi+Űrbázis
Moldova+György+elhúnyt
hófehérke+blog (itt valami tévedés lesz)
egész+grillcsirke+készítés
12.+szoba+isten
bajusznövesztő+szer (nem semmi; miért keres valaki egyáltalán ilyet?)
grillcsirkés+kocsi (nem adta föl!!!)
minden+lében+két+kan (mintha valami lemaradt volna)

komment

Címkék: hócipő magyar közlöny

Az évi kötelező

2007.11.23. 10:00 Plenni

Ma túlestem a szokásos novemberi mizérián. Felmondtam a kötelező biztosításom. Rá egy percre ugyanott, ugyanannál az ügyintézőnél újrakötöttem. Így az éves díjam 20.000 Ft-tal csökkent.
Abszurdum!
Ha hűséges, régi ügyfél vagy jócskán többet kell fizetned, mint egy újonnan csatlakozónak. Emesének köszönhetően legalább idén nem kellett másik biztosítóhoz mennem, ugyanis az újbelépőknek a biztosítómnál, ha 14 év alatti gyermekük van, 40% engedményt adnak. Egyébként (azaz, ha hűséges ügyfelük vagy) csak 10%-ot. Mindenesetre elismerésem a biztosítómnak, hogy a családosokat támogatják! Azt hiszem ezért megérdemlik, hogy ebben a bejegyzésben kitegyem a logójukat (de csak kicsiben!).
Egy évig az ügy letudva.

komment

Címkék: autó motor

kicsit rossz, kicsit bosszantó, de legalább nem a miénk

2007.11.20. 23:00 Plenni

Megnéztük az Elizabeth: Az aranykor (The Golden Age) történelmi filmet. Röviden összefoglalva: nem tetszett.
Vajon mikor értik meg végre a történelmi filmek készítői (tisztelet a kivételnek, az én kedvencem e kategóriában a Luc Besson féle Jeanne d'Arc), hogy nem elég leülni és kitalálni, hogy csináljunk egy filmet Erzsébet, angol királynőről, ami majd eszméletlen látványos lesz?! Ez kevés! Méghozzá nagyon kevés! Az Erzsébet film időnként valóban látványos, szép, sőt giccses, de más "pozitívumot" nem nagyon fedeztem fel benne. A filmnek rendkívül szegényes a története, nincs mondanivalója, meg sem próbál komolyabb kérdéseket, akár erkölcsi, akár teológiai, akár filozófiai korproblémákat körüljárni. Valamiféle szánalmas és bárgyú szerelmi limonádé kibontakozását látjuk, ami még egy Szeszélyes évszakok bohózatba is kevés lenne. A film megfelel a popcornos, kólaböfögtetős üresen látványos filmek kliséjének:
  • a film folyamán fel kell tűnnie néhány pucér női fenéknek és látványosan kigombolódó női fűzőnek
  • brutális emberkínzásokat kell láttatni naturális megjelenítésben, extra adag vérrel, jól kidolgozott, látványos szenvedésjelenetekkel
  • álbölcselkedések, kitartott és vontatott jelenetek rosszul vágva
  • némi vallásellenesség és félreértelmezett humanizmus lehetőleg elrugaszkodva a történelmi kortól
  • többszáz évvel félrelőtt díszlet és egyéb történelemhamisítások
  • patetikus állóképek és zárószöveg
Azt hiszem, hogy, ha a korszakról valami jót (de legalábbis szórakosztatót) akarok nézni, inkább maradok a jó öreg Fekete Viperánál...
A fenti képen Erzsébet királynő látható csapatai élén Tilbury-nél. Ekkor 55 éves volt igazából (No Comment).
A fent leírtak ellenére talán az egyszer nézhető kategóriába belefér. Mindenesetre láttam már rosszabbakat is történelmi film kategóriában.

komment

Címkék: pesti est história

K, mint Kelet és K, mint Kartauzi

2007.11.18. 12:30 Plenni

Két nap szabadsággal hosszú hétvégét csináltunk és ellátogattunk a rokonsághoz. Emesére nagyon büszke vagyok, mert kiválóan viselkedett végig, pedig új helyen kellett aludnia, máshogy fürdött, nem a kis szobácskájában töltötte a napját és nagyon sok különleges élmény, körülmény érte. Megjárta Nyíregyházát, Debrecent és az M3-ast kétszer... Amikor estefelé hazaérkeztük, annyira megörült a szobájának, a kádjának, a megszokott metódusú fürdésnek, hogy öröm volt nézni! Úgy tűnik felettébb jól érzi magát velünk (még szép) és nagyon megszerette a kis otthonát. Nagyon aranyos kislány! Hazafelé jövet a sztrádán Keviékkel futottunk össze (szerencsére nem a szó szoros értelmében). 130km/h-ás sebességnél a vaksötét autópályán észrevettek minket és lelkesen integettek! Le a kalappal Kevi élesszeme előtt! Kedves záróakkordja volt a hétnek!
Debrecenben beugrottunk Felföldi atyához (bármilyen furcsa, de református létemre továbbra is csak katolikus templomban jártam eddig a civis városban - dehát ilyen az ökumenikus házasság). Mutatott pár részletet egy nagyon érdekes dvd-ből, mely egy a francia alpokban lévő karthauzi rendről szól (látva, hogy francia kiadás, rákérdeztem: van e hozzá szinkron vagy felirat... kellett egy perc mire leesett, hogy ehhez a DVD-hez nem nagyon kell ilyesmi...). Fantasztikus és lenyűgöző, de semmi esetre sem vonzó. Úgy érzem a némasági fogadalom útja az elcsendesedéshez nem feltétlen a helyes út Istenhez. Ő nem erre hív minket! Persze nem én vagyok, akinek meg kell ítélnie ezeket a dolgokat vagy sarkos véleményt kell alkotnia. Viszont ami tény, nagyon megfogtak a film részletei és nem csak az érdekességük miatt, hanem mert nagyon elgondolkodtatóak.

komment

Címkék: családi lap pesti est

Egy budapesti Cuba parti

2007.11.12. 23:30 Plenni

Ígérem nem csinálok játékos-blogot az oldalamból, de a tegnapi esseni újdonság kipróbálásáról, a Cubáról muszáj írnom.
Szunyinak köszönhetően tegnap este Zolinál egy "gyors" (szabályismertetéssel) 3,5 órás party-t játszottunk a Cubával. A játékban a forradalom előtti Havannában találjuk magunkat, mint gazdag földbirtokosok (bár, ha jobban meggondolom nem is olyan gazdagok, hiszen mindössze 10 peso készpénzzel indul mindenki - na erre mondaná Tomi barátom: "Fussuk már át azt a szabálykönyvet, hogy biztosan jól fordítottuk-e az indulótőke mennyiségét!"). Saját uradalmunkon igyekszünk termelni és épületek felhúzásával további eredményességre, esetenként győzelmi pontra szert tenni. Ehhez viszont jól át kell gondolni logikailag és matematikailag mind az épületek elhelyezését, mind azt, hogy hová helyezzük munkásunkat, aki a betakarítást és a termelést végzi. A játék célja győzelmi pontok szerzése, melyet különleges épületekkel, jól időzített behajózásokkal, jól kialakított törvényekkel tudunk szerezni. Apropó törvények! A Capitoliumban, a kubai törvényhozásban, szintén a játékosok hozzák meg a döntéseket, így tudnak adót emelni vagy csökkenteni, terménybeszolgáltatást elrendelni vagy más nyalánkságokat. Gondolom mondanom sem kell, némi csúszópénzzel lehet segíteni egy-két törvény életbe lépését vagy bukását... (hmm, ez ismerős valahonnan!). Apró érdekességek, hogy az adózáskor (a játékban megjelenő Kubában! Hol másutt?!) megtehető, hogy nem fizetjük be az adót. Ennek nincs semmi következménye (Már megint valami ismerős dolog), viszont aki befizeti, az győzelmi pontokat kap jutalmul (no ez nem ismerős - ebben a tekintetben országunknak fejlődnie kell még az 1930-40-es évek kubai szinvonalához).
A játék igazi gamer játék, nagyon sokfelé kell a figyelmet irányítani, nagyon alaposan át kell gondolni minden lépést. Szinte már lehetetlen feladat megtalálni a tökéletes lépést, emiatt az ember a lépését követően szinte minden esetben bosszankodik, hogy jobb lépése is lett volna. A Cuba egy rész Puerto Rico, egy rész Katedrális és sok új ötlet, remekül összehangolva! Ez bizony egy jól eltalált játék, remek hangulattal. Csak ajánlani tudom! Remélem még lesz szerencsém hozzá, mert az ilyen típusú játék csak két-három parti tapasztalata után válik igazán izgalmassá.
A játék dobozán egy jellegzetes kubai életkép látható, a kicsi és szegény szigetországokra oly jellemző öreg autóval (talán csak nem innen vették?). Az alsó képen a játéktábla a Capitoliummal és a várossal, a baloldalon pedig a kikötővel. Jobb oldalon sorakoznak a vásárolható épületek (meg kell hagyni, gyönyörűre sikerült a játék kivitelezése és ahhoz képest nem is drága).

komment

Címkék: pajtás

Tél

2007.11.11. 16:00 Plenni

Bár még csak november első felében járunk, máris megérkezett az első havazás. Nem kezdek el öregesen nosztalgiázni, hogy bezzeg gyerekkoromban a november 7-ei ünnepségen rövidújjú ingben szaladgáltunk... (talán nem is volt igaz), de azért meglepett a dolog. Nem csak azért, mert a melegből a hidegbe mindig rosszabb menni, hanem mert számomra a tél beállta mindig sok munkahelyi feladatot jelent. Állandó túlórákat, megfeszített munkatempót. Közeledve a karácsonyhoz, egyre több haraggal, indulattal, stresszel szembesülök munkám során. Summa summárum nem örülök a télnek. De azért biztosan lesz pár szép napja is. December 13 és 24 legalábbis biztosan.
Úgy tűnik az erkélyi rózsáink sem örültek a tél beálltának. Pedig bő egy hónapja még milyen boldogok voltak...

komment

Címkék: national geographic munkavédelem

A társasjátékos

2007.11.07. 14:00 Plenni

Tegnap átvettem egy internetes fórumon, használtan de új állapotban (még a keretekből a lapkák sem voltak kinyomkodva) kínált társasjátékot: A Gigantent. Anno még szemeztem Regensburgban vele a megjelenését követő években, de az ára és beszerezhetetlensége miatt, hamar letettem róla. Jó így visszagondolni a régi németországi kiruccanásokra, amikor az ember csak járta a játékboltokat és forgatta a dobozokat. Akár órákig is elnéztem az akciós kínálatot, gyűjtöttem a prospektusokat... és persze döntöttem. Hol jól, hol rosszul...
Hazafelé menet a játékkal a hónom alatt, azon töprengtem, hogy miféle ember az elhivatott társasjátékos (geek, gamer). Sokféle (szellemi) hobby művelőit ismerem: általában egyedülálló, magányos emberek, jobb esetben elváltak, zűrös, rendezetlen háttérrel és anyagiakkal. A szenvedélyes hobby nem tűr meg családot, kapcsolatot. Egyáltalába véve külvilágot se nagyon.
Az elhivatott társasjátékos ismerőseim viszont szinte kivétel nélkül mind családos emberek, többnyire kisgyerekekkel. Általában 25-40 évesek, mindenképpen konszolidált, konzervatív életstílusú emberek, rendezett családi és munkahelyi háttérrel. A Giganten átvételekor megismerkedve Lalával, megintcsak egy családos, kisgyerekes 30-40 közötti gamert ismerhettem meg. A társasjáték egy dologban mindenképp különbözik a klasszikus szellemi hobbyktól: állandó közösséget, kommunikációt, együttlétet igényel.
Nem lehet elvonultan űzni. A leírtaknak megfelelő ember pedig mi másra vágyhatna az életében, mint családra és családos/családbarát környezetre! Megintcsak meg kell állapítanom: A társasjátékozás csodálatos dolog!
Persze csodabogarak és kivétel mindig akadnak. Talán ilyen lehet Friedmann Friese is, aki nem túl konszolidált és nem is túlzottan konzervatív. Friese a saját magáról elnevezett 2F-Spiele kiadó tulajdonosa. A zseniális játékkészítő (lásd a képen) minden játékának a címe csak F-betűvel kezdődik és zöld színű dobozba kerül. Vajon miért...? Egyszer vele is szívesen megismerkednék! Végre lenne egy különc társasjátékos ismerősöm is!

komment

Címkék: pajtás

A dzsungel könyve

2007.11.05. 20:00 Plenni

A napokban a tévében volt egy riportösszeállítás a Dzsungel könyve musical rendezőjével, íróival, szereplőivel. Hirtelen nosztalgia ébredt bennem és újra elővettem a CD-t a szekrényből, amit még 1998-ban vettem. Továbbra is lenyűgözően szép: Az egyes fejezetek különbözősége, színessége (zenei feldolgozás tekintetében), a humor, az érzelem, és az összhatás! Fantasztikus! Magával ragadó! Jelenleg végtelenítve szól a lakásban.
Mint azt tegnap a tv-ből megtudtam még mindig műsoron van a Pesti Színházban (2006-ban volt a 600. előadás). Anno, még a múlt évezredben többször próbálkoztam jegyet szerezni rá, sikertelenül. Talán idén vagy jövőre majd sikerül... Csakhogy most már két jegy kell! És, ha nem igyekszem hamarosan három!

komment

Címkék: zsöllye

Református szentek aranyábécéje

2007.10.31. 08:00 Plenni

A reformáció idei 490. évfordulóján úgy gondoltam, inkább a magyar protestánsokról emlékeznék meg. Olyan híres, hívő emberek listáját állítottam össze, akik egész életükben (vagy megtérésüket követően) hűek maradtak Krisztushoz, igyekeztek igaz keresztyénként élni és református hitvallásukat és hitelveiket is megtartották, sőt az egyházban is jelentékeny szerepet töltöttek be (és hűek, élnek, töltenek...). Életük központi mozgatórugója egyedül Krisztus volt.

"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtarottam..."
(2Tim. 4,7)


Apáczai Csere János (filozófus, pedagógus) 1625-1659Áprily Lajos (költő, műfordító) 1887-1967Balczó András (olimpikon öttusázó) 1938-Csók István (festőművész) 1865-1961Diószegi Sámuel (lelkész, botanikus) 1761-1813,  Édes Gergely (lelkész, költő) 1763-1847Fazekas Mihály (író, költő, botanikus) 1766-1828Gyö
kössy Endre (lelkész, pszichológus) 1913-1997Hűvösvölgyi Ildikó (színművész) 1953-,  Illés Lajos (zenész, zeneszerző, kántor) 1942-2007Kazinczy Ferenc (író, költő, nyelvújító) 1759-1831Lórántffy Zsuzsanna (fejedelemasszony) 1600-1660Méliusz Juhász Péter (püspök, író, botanikus) 153?-1572Németh László (író, esszéista) 1901-1975,  I. Rákóczi György (fejedelem) 1593-1648Sütő András (író) 1927-2006Szabó Magda (író, műfordító) 1917-Tinódi Lantos Sebestyén (költő, zeneszerző, zenész) 1510-1556Vay Ádám (szabadságharcos, főkapitány) 1657-1719Wass Albert (író, költő) 1908-1998Zrínyi Ilona (várvédő, fejedelemasszony) 1643-1703Zsindelyné Tüdős Klára (jelmeztervező, néprajzkutató) 1895-1980.

Az ábécés listába csak olyan reformátusokat (általában kerülve az egyházi személyeket) tettem, akiknek hitéletéről, tetteiről, keresztyén hitéről találtam információt. Ezért talán kimaradtak olyanok is, akik méltók lettek volna egy-egy "betűre", de olyanok nem kerültek bele, akikről "bizonyságot" nem találtam.

A listából a betűk szűkössége miatt olyan nevek maradtak ki, mint Bethlen Gábor, Bolyai Farkas, Irínyi János, Kölcsey Ferenc, Mikes Kelemen, Reményik Sándor, Tompa Mihály és még többek...

A hála és a dicsőség egyedül Istené legyen értük és a reformációért!

komment

Címkék: örömhír história

Pingvinek, régészek, dózsék és törpék

2007.10.29. 23:30 Plenni

Ma este Zolinál két új társasjátékkal is megismerkedtünk. Az egyik a Hey! That's My Fish!: Egyszerű, pörgős és ötletes játék, leginkább a Go-ra hasonlít (körbezárás és terület lekerítés). Nagyon tetszett! Különösen azért, mert gyerekek számára is élvezetes lehet (Emese készülhet:) talán előbb-utóbb le is gyártom neki, de erre még van 5-6 évem), mindamellett, hogy a játék magában rejti a komolyabb stratégiázást a játék első felében.
A Mykerinos volt a második választásunk. Régészekként Egyiptomban végzünk feltárásokat és kincseinket a múzeum legjobb helyein igyekszünk kiállítani. Többségszerző, kellemesen összetett és izgalmas játék (kategóriájában valóban az egyik legjobb eddig). Nekem szintén nagyon bejött és elég olcsón rendelhető a compaya-n!
Az este folyamán még egy félbemaradt San Marco (3 fővel nem igazán jó) és egy remek Szabotőr parti is sorra került, bár én arany nélkül távoztam a játékból. Mindhárom fordulóban rossz csapatban voltam. Az elsőben szabotőrként nem nagyon ment a csákányrongálás, csillezúzás, lámpatörés, meg persze a törpék alagútjainak rombolása, a második-harmadikban meg kicsit lyukacsosra, habár szépre sikerült az alagútrendszert ástunk, azzal az apró bökkenővel, hogy az aranyig el se jutottunk (No ezt is be kéne szerezni valamikor! Mármint a játékot! Persze az arany is jöhet!).

komment

Címkék: pajtás

Jamaikaiban is ritkaság...

2007.10.24. 23:00 Plenni

Tegnap Encivel -sok idő után újra- színházban voltunk. Természetesen nem csak úgy a magunk kedvtelésére, hanem Emese lányunk megbízásából, akinek az egyik kedvenc dalocskája "A kaktusz virágából" a Jamaikai trombitás... Tehát, ha jobban megvizsgáljuk a dolgot, ez egy tanulmányút volt!
Szóval elmentünk megnézni a darabot a Játékszínbe. Remek volt! Persze, hogy is lehetne egy darab rossz, amiben Reviczky Gábor játszik? Megintcsak parádésat nyújtott! De minden színész és színésznő kiváló volt! Kiemelném Szulák Andreát, Lippai Lászlót és Uri Istvánt...
A kaktusz virága egy igazán kellemes zenés darab. Sőt, annál több! Kategóriájában (zenés komédia, élő énekhanggal!) az egyik legjobb előadás volt, amit eddig láttam. A darab minőségét a remekül összeválogatott színészcsapat, a zene és a szöveg minőségét pedig Szenes Iván szerzése garantálja. Az erkélyre váltott jegy szintén jó választás volt. Sokkal jobban belátható a színpad (Hosszúlábúaknak ajánlom a 3. sort!).

"Fülembe hallom még az üstdobot
A számban érzem még a Vermutot
Fejemben érzem még az éjszakát
Az éjszakának minden mámorát
És aki muzsikál, szívembe beletalál

Az a jamaikai trombitás
Egy jó fej nem vitás,
 Hogy fér egy trombitába ennyi láz
Úgy nem fúj senki más

Úgy hívják aranyszájú trombitás
A foga úgy vakít, akár a hó
Zenéje egzotikus csábítás
Egyszerre andalít és lázító..."

komment

Címkék: zsöllye

A keresztelő

2007.10.21. 12:00 Plenni

"Jézus hozzájuk lépett és így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,18-20)

-Akarjátok-e, hogy gyermeketek a keresztség által az Atya-, Fiú-, Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadtassék?
-Akarjuk
-Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt?
-Ígérjük és fogadjuk

"Emese, Réka keresztellek én Téged az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében, Ámen"
(A református keresztelő fogadalomtétele a szülők és keresztszülők részére és  a keresztség kiszolgáltatása)

Megáldjon téged az Isten / A Sionról kegyelmesen, / Ki teremtette az eget / A földet és mindeneket. (134. zsoltár, 3 versszak)




A képeken Bea, mint keresztmama és mi Tiborral (lelkész) és természetesen a kis megkeresztelt. (Emese végig nagyon ügyesen viselkedett. Nem sírt, még a keresztelés alatt sem! Nagyon büszkék vagyunk rá!)
Ezúton is köszönjük Mindenkinek, elsősorban a családnak, barátoknak és a gyülekezet egészének, hogy velünk együtt ünnepeltek és részesei, tanúi voltak Emese keresztelőjének.


A képeket köszönjük Mesinek, Emese druszájának.

komment

Címkék: örömhír családi lap

HÉV+Villamos+Villamos oda-vissza

2007.10.18. 14:00 Plenni

Ma először voltam Emesével kettesben nagyobb úton. Elmentünk nagydédpapához. Még Bea alakította ki ezt az elnevezést, nekünk, a családalapítás örömeihez később csatlakozóknak már csak az elnevezés átvétele és kötelező használata jutott osztályrészül (jelzem, teljesen jó a névadás). HÉV+Villamos+Villamos oda-vissza. Megint nagy öröm volt számomra látni az emberek kiemelten pozitív hozáállását a kisgyermekesekhez. Hatan szólítottak le vagy álltak le velem beszélgetni pár jó szóra. Minden esetben felkínáltak ülőhelyet átadásra és még tanácsokat is kaptam (bár nem kértem) gyapjútakaróhasználat ügyben. A társadalommal kapcsolatos lesújtó véleményem így egy kicsit pozitív irányba változott (viszont a járdaviszonyok és az állami hozzáállás tekintetében... nos ebben ugyanaz a véleményem, mint... mindenki másnak).
Dédpapa nagyon örült a találkozásnak és mivel Emese jól viselkedett (ezt csak titokban mondom) "megjutalmaztam" hazafelémenet egy kis böngészéssel a Déli kerengő Antikváriumban.

komment

Címkék: családi lap

Hasfelmetsző contra Sherlock Holmes

2007.10.16. 12:00 Plenni

A társasjátékok világában most éppen a Mr Jack nevű játék ragadott magával. Időről-időre találkozok olyan új játékokkal, amelyek elsőre lenyűgöznek (ilyen volt anno a Rizikó, a Catan vagy a legutóbb a Taj Mahal, a Thurn und Taxis) és az ember agyában beindítják az "ez kell nekem" érzést - a legmocskosabb birtoklási vágy keveredik ilyenkor a legalantasabb játékszenvedéllyel.
No azért ennyire nem drámai a dolog, de tény, hogy a Boardgamegeekes kívánságlistámon a Mr Jack mellett jelenleg a "Must have" besorolás található.
Egy kétfős játékról van szó. Ebben a kategóriában nehéz jót alkotni, ám a Mr Jack szerzőjének ez most sikerült: Az egyik játékos Hasfelmetsző Jacket alakítja, a másik játékos a nyomozót. A célok adottak: meglógni a londoni sikátorokon át vagy ügyesen elrejtőzni, illetve 8 órán belül elkapni a gyilkost. A 8 karaktert, melyek között Sherlock Holmes, Watson, illetve más mókás karakterek szerepelnek mindkét játékos váltakozva irányítja. A karakterek maximum 3-at léphetnek, illetve különböző különleges tulajdonságokkal rendelkeznek...(de ez most nem szabályismertető, azt itt találod magyarul, letölthető változatban). A játék hangulata és szabályrendszere nagyon el van találva, még akkor is, ha nehezebb dolga van Jacknek (bár így lenne az életben is!). Természetesen a játékhoz már egy kiegészítő megjelent. A második pedig most Essenben debütál.
A képen az inkább Jackre "hajazó" szerző, Bruno Cathala látható a játék dobozával, illetve a játék karakterei.

komment

Címkék: pajtás

Dohányzó-kalyiba

2007.10.12. 08:00 Plenni

"Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb." - fogalmazza meg bölcsen az ókori filozófus. A magyar Kölcsey pedig így summázza e "csodálatos" lény feladatát: "Hass, alkoss, gyarapíts, és a haza fényre derül!". - Kora reggeli órákban elsétálva és eltünődve ezen építmény (szaknyelven kalyiba) felett ezen gondolatok jutottak elsőre eszembe.
Munkahelyi körülmények íly lelkes javítói és plántálói elismerést érdemelnek, hiszen nem kis munka és kihívás lehetett a munkahelyi dohányzó kialakítása. Az épület tervezője láthatóan a funkcionalista és modern építészeti irányzatok vezéregyénisége. Ügyesen ötvözi a klasszikus elemeket és a letisztult futurista stílust. Az ekklektista épületet a klasszicista ablak, a reneszánsz-boltíves ajtó és a "Törékeny" matricadíszítés ellentéte emeli az egyediség és az alternatív látásmód kiemelkedő alkotásává. A jelzésnyi bádogtetődarab és az ipari kéményt immitáló füstelvezető a szocreál vaskos és groteszk interpretációja.
A belsőépítészeti munkálatoknál mindenekelőtt a bajor sörpadból kialakított félig fedett, félig szabad ülőalkalmatosságra hívnám fel a figyelmet. Csodálatosan igazodik az időjárás és a társadalom elvárásaihoz. Az épület keleti oldalán egy ügyes homorú töréssel a testesebb látogatóknak is ügyesen alakítanak ki kényelmes elhelyezkedési lehetőséget a tervezők. A kényelmet külön kartonpapír biztosítja a szélen ülők részére. A modernség jegyében kivezetett villanyáram és bádoghamutartó szintén korunk luxuselvárása. Ügyesen helyezték el -már-már makoveczi magaslatokba lépve- a dísznövényzetet, mely együtt él az épülettel. A földből a pad felé kúszó "gyom" nevezetű kultúrnövény a feltörekvés és a természetközeliség materializálódásának kreatív megnyilvánulása.
(fotó: K.István)

komment

Címkék: munkavédelem otthon

Carcassonne-i vereség

2007.10.09. 20:30 Plenni

Encinek a múlt héten megtanítottam a Carcassonne nevű méltán népszerű játékot. Nem igazán szereti a társasjátékokat, de mondjuk azért  rá lehet venni időnként egy Razziára vagy egy Alhambrára. Nem az az eredménycentrikus, kíméletlen küzdő, inkább szereti a "szép játékot", amikor minden kijön és összeillik (valljuk be, amennyire szép és kedves dolog ez, a társasjátékok döntő többségében annyira eredménytelen is). Ez a Carcassonne most nagyon neki való! Már a 3. party-t játszottuk és ma este is kikaptam tőle. Ez már több, mint bosszantó! Persze közben elgyönyörködik, az összeillő darabokban, meg, hogy milyen szép lett a vár, az úthálózat, a kolostor (merthogy ilyeneket kell különféle lapkákból összeilleszteni és birtokolni a játék folyamán ), rakja le a lapkákat és mellesleg megnyeri a játszmákat. Én meg hiába küzdök, mindent félresöpörve a győzelemért, mindig csak a második helyre szorulok (ami egyébként nem lenne rossz, ha hatan játszanánk, de két fővel?!).
Nem mellesleg jegyzem meg, hogy a Carcassonne-t én már 5 éve játszom, ő meg csak most tanulta, múlt hét pénteken...
Azt hiszem itt az ideje valami újat tanítani neki, mielőtt aláássa a (társasjátékokban általában jogosan magas) önbizalmam.

komment

Címkék: pajtás

Legszebb napom

2007.10.08. 22:00 Plenni

Két éve vagyunk házasok Encivel. Visszagondolva erre a kétévvel ezelőtti napra első gondolatként ezek ugranak be:
Enci gyönyörű frizurája, Kevi felvirágzott esküvői Alfája, a kis csengettyűszó a templomba- lépéskor, az erős és gyönyörű orgonajáték, a stóla, a mindkettőnk által mondott református esküszöveg, a Barnabások éneke, Adrika, mint koszorúslány, Endre, mint vőfély, a tánc Encivel, a lufis-tánc játék, a vendégek, a fürjleves, az ajándékok, a vetítés, a limbó, a jó idő...és még mennyi szép pillanat!
Nem lehetek elég hálás Enciért és Encinek, hogy van nekem.
Apropó, ki találta ki azt az egetrengető butaságot, hogy a szerelem elmúlik meg átalakul kölcsönös megbecsüléssé?! Őrület!

komment

Címkék: családi lap

Autóból fotózni tilos, de...

2007.10.04. 09:00 Plenni

...ezeket nem bírtam kihagyni. A napokban a Szépvölgyi és a Pacsirtamező utcánál fotóztam az alábbi "gyöngyszemeket":

komment

Címkék: hócipő autó motor

A németek, azok németek!

2007.10.03. 09:00 Plenni

Immár második alkalommal fordult elő, hogy németországi játékkiadó ügyfélszolgálatához kellett fordulnom. A bontatlan, de másodkézből vásárolt, Mississippi Queen táblás játékomból a kinyitását követően derült ki, hogy hiányzik egy fehér figura. Kicsit félve írtam a Gold Sieber ügyfélszolgálatára, hiszen a játékot 1997-ben, 10 éve adták ki.
Az emailemre választ nem kaptam, viszont légipostával 5 munkanap alatt megérkezett a hiányzó bábúból egy egész készlet!
Pár éve a Hans im Glücknél jártam hasonlóképpen, ráadásul ott én vesztettem el egy kártyalapot a játékpakliból. Hasonlóképpen írtam nekik, és küldték, szintén egy héten belül a hiányzó kártyalapot. Azon tűnődtem, a Gold Siebertől miért nem írtak válasz emailt, hogy igen, postázzák és minden jót..., aztán rájöttem: a németeknél evidens, hogy, ha hiányzik valami a játékodból vagy elvesztetted, pótolják. Erről nem is érdemes válasz emailt írni. Anno a Hans im Glück is csak azért írt, hogy ugyan adjam már meg a címemet is. Pedig én csak félve próbálkoztam "mit dem frankierte Briefumschlag" levéllel. Lehet nem szeretni a virslizabáló, októberfeszten sörbeböfögő, bajusznövesztő, pontosságmániás, tüchtig tiszta, militarista németeket, de igaz, ami igaz: nagyon meg tudják szervezni az életüket.
Azt csak zárójelben jelzem, hogy bármely társasjáték ára Németországban legalább 15-20%-kal olcsóbb. Mondjuk az is igaz, hogy náluk magasabbak a bérek is!

komment

Címkék: teszt pajtás

Balkonvirágaink

2007.09.30. 16:00 Plenni






"Nyílik már a sárga rózsa nincsen tövis nélkül."



"Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet hogy annyi szív hiába onta vért."

komment

Címkék: national geographic

Pizza Piccante

2007.09.29. 16:00 Plenni

Hazafelé jövet a Szépvölgyi út mellett lévő Montevideó utcára is nyíló Pizza Piccanteba ültünk be. Régen voltunk már étteremben. Vargányás zöldséglevest és pizzát ettünk. Mindkettőnknek -hármónknak tetszett a hely (Bár Emese a vége felé már reklamálta a maga ebédjét). A Piccante nem a legolcsóbb, de azért nem is túl drága hely. A rendelt levessel és pizzával maximálisan meg voltunk elégedve. Különösen a pizzával, ahol a tészta és a feltétek minősége illetve megfelelő aránya valóban különleges kulináris élményt nyújtott. A Piccanteban a pizzák nagyon eltaláltak: igazi olaszos ízeket kóstolhattunk, de mindemellett "egyéniségük" is volt (itt jegyzem meg, hogy valódi passzírozott paradicsomalapot használnak!). Ezért szívesen fizet az ember 3-400 forinttal többet. A kiszogálás várakozáson felüli: diszkrét, előzékeny, végtelenül udvarias és figyelmes. Az ételválaszték átlagos, de szerintem nem is szükséges sokfélét tartani. Legyen kevesebb, de azok minőségien elkészítve. A helységek, az utcabútor, illetve a belső kialakítás és berendezés első osztályú. Az utcafront nagyon kellemes atmoszférával rendelkezik. A kés és a villa -szokás szerint- a pizza kényelmes elfogyasztásához alkalmatlan. Ezt leszámítva 10-ből 10 pontos a Pizza Piccante.
U.i.: a számla mellé még kaptunk két kis gyümölcsturmixot is grátisz.


komment

Címkék: fakanál

A kismama-kimenő mérlege – a Városmisszió margójára

2007.09.27. 12:00 Enci

Enci beszámolója a városmissziós élményeiről:

Jelenlegi „kenyéradóm, főnököm" (a 2 hónapos Emese) elengedett egy fél munkanapra. Nagylelkűségét az is elősegítette, hogy nagyon jó helyettesítőt találtam magam helyett, az egészen kiváló apukáját. Kismamaként, így az első időkben -amikor egy baba nagyjából 3 óránként eszik- nagy lehetőség egy ilyen kimenő jól akartam kihasználni.

Nagyon vágytam arra, hogy kis kóstolót kaphassak a Városmisszió színes programjaiból és atmoszférájából. Elmentem hát a Gospel programsorozat szombat délutáni eseményeire. Levente Péter és Gryllusz Vilmos műsorait láttam, hallottam, ami már önmagában is nagy élmény, de ami még jobban esett, látni azt a sok családot ücsörögni, jönni-menni a szép őszi napsütéses délutánon. Egyházam kitett magáért úgy érzem ezen a héten és én csak remélem, hogy lesz még hasonló megmozdulásunk.
Nagyon jó ötletnek tűnt a „Meghallgat-lak" és az imádkozó sátor is. Egészen átjárt azaz érzés, hogy a városnak lelki értelemben van még jövője, vannak benne tartalékok. Nagyon derűs szívvel tartottam haza, szatyromban egy Emesének dedikáltatott Gryllus kottáskönyvvel, amikor a HÉV-re -éppen az utolsó megállóm előtt- felszállt három fiatalember és leülve elkezdték pulcsijukból, dzsekijük kiszakított béléséből kiszedegetni a frissen lopott drogéria holmit. Nem kis mennyiséget, egészen elképesztő, hogy mennyi minden került elő a bugyrokból. Közben fennhangon, büszkén azt is kitárgyalták, hogy kinek hogy ment. Nem sokáig hagyták, hogy elmerüljek derűs gondolataimban. A világban ahol ott a jó, ott azonnal megjelenik a rossz is.

komment

Címkék: örömhír

Phenjantól a Clarck Ádám térig

2007.09.23. 17:30 Plenni

A napokban jutott eszembe, amikor Eszter megmutatta a házukról készült Google Earth-ös műholdfelvételes fotót, hogy fel kéne tenni ezt a programot a mi gépünkre is. A Google Earth az egész Földünkre kiterjedő műholdképes térkép. Megtalálható rajta mindenki háza, de éppúgy az Amazonas deltája , a Piramisok, az Eiffel torony, a Parlament, a new yorki Szabadságszobor… Mindössze egy 12 Mb-os segédprogram, meg internet szükségeltetik és lehet keresgélni. Az ember akár olyan rejtélyes helyekre is ellátogathat, mint Észak-Korea vagy Grönland legészakibb lakott vidékei. E kettő most a kedvencem. A Panoramio segédprogrammal ráadásul feltölthetjük, akár saját képeinket is, illetve beállítható, hogy lássuk más képeit is a műholdfelvételes térképen.
Ez a Google Earth egyszerűen remek! Remek! Remek! Remek!
A képeken Phenjan, É-Korea fővárosa (a bal oldali nagy árnyék a Ryugyong Hotel lenne, ha sikerülne szerencsétleneknek egyszer befejezni - érdemes a linkre kattintani) és a
(lassan észak-koreai szintre csúszó) budapesti Clarck Ádám tér (lehet látni, ahogy a 19-es villamos éppen jön ki az aluljáróból).

komment

Címkék: national geographic

Ruyter és a prédikátorok 400 éve

2007.09.20. 10:00 Plenni

400 éve született Michiel de Ruyter (1607-1676) holland admirális, a magyar gályarab prédikátorok megmentője. Ismereteink és tettei alapján igazi - nemes értelemben vett - kalandor és hívő ember volt (ahogyan ezt egyébként a portré alatt látható címere is tükrözi). Nem kevesebb, mint 40 kisebb és 15 nagy tengeri összecsapásban vett részt, az Északi-tengertől a Mediterráneumig. Mi sem jellemzi jobban hitét, minthogy nem volt vallási fanatikus. Reformátusként éppúgy elítélte a más vallásúak elleni atrocitásokat is. Első, kortárs életrajzírója így fogalmazza meg: "Az admirális megvetette a nagy megosztottságot a keresztények között és vallási békére vágyott. Gyűlölte azt, ha elítélték, üldözték a másként gondolkodó hívőket és azokat, akik a keresztyén hiten kívül álltak."
Az ellenreformáció idején a jezsuiták szorgalmazására és vezetésével a pozsonyi törvényszék többszáz protestáns lelkészt, tanítót, harangozót (!) ítélt el hite miatt, a felségárulás bárkire könnyen ráfogható  vétségével és végeztetett ki vagy záratott börtönbe. Természetesen a kor szokása szerint válogatott kínzásokkal próbálták a prédikátorokat rávenni vallásuk elhagyására. Viszonylag kevesen törtek meg, így elrettentésképpen 39 (más források szerint 40, illetve 41) református és lutheránus prédikátort hurcoltattak el Itáliába és adtak el gályarabságra. Közülük Nápolyból, ahol szabadulásuk idején raboskodtak, 28 prédikátor tért haza élve. Az eset felszínre kerülését követően nemzetközi szinten botránkozott meg Európa, viszont ahogy az már lenni szokott, kevesen tettek lépéseket. Egyedül a holland parlament hozott érdemi döntést: Ruytert bízták meg, hogy "tegyen erőfeszítéseket kiszabadításuk ügyében". Az admirális egyéni módon értelmezte az "erőfeszítés" szót és maximálisan élt is lehetőségeivel. 1676. február 11-én körülvette Nápoly városát flottájával. Ágyúit a városra irányította... Nem volt szükség ennél több "erőfeszítésre". A nápolyi alkirály szabadon engedte a még életben maradt prédikátorokat.
Ruyter és a hollandok e nemes gesztusa évszázadokra, sőt, mind a mai napig meghatározza Hollandia és Magyarország, kiemelten a holland és a magyar református egyház kapcsolatát. Századokon keresztül tanulhattak ösztöndíjjal magyar reformátusok hollandiai egyetemeken és azon sem kell csodálkoznunk, ha a XVII-XVIII. századi könyvek kiadási helyeként Utrechtet találunk feltüntetve. A Baár-Madasban még sportszereinket és iskolapadjainkat is Hollandiából kaptuk. Emlékszem a nyelvi teremben az asztalomba volt karcolva: "Feyenoord".
A történet legutóbbi eseménye 1991. augusztus 18.: II. János Pál - debreceni látogatásakor az előzetes forgatókönyvet spontán megváltoztatva - saját maga járult a gályarabok emlékművéshez és helyezte el koszorúját. Valóban nagyformátumú egyéniség volt a lengyel pápa, hisz nincs nehezebb, mint szembenézni felvállalt közösségünk múltbéli hiábival, tévelygésével és bűnösségével és mindemellett cselekedetekkel is kimutatni tiszteletünket a -talán nem is olyan- másként gondolkodó mártírok előtt.
Megdöbbentő, de Michiel de Ruyterről és a gályarabokról alig találunk információt magyar oldalakon. A 331 éve gályarabságra adott "hitvalló őseink" teljes névsora (zárójelben a szolgálati hely és a felekezet: ref=református, luth=lutheránus), megemlékezésként és az irántuk való őszinte tisztelet és hála jeleként most fog elsőként felkerülni az internetre:

Alistáli K. György (Szőny - ref.)
szabadulását követően hazatért
Bátorkeszi István (Veszprém - ref.)
szabadulását követően hazatért
Borchidai Miklós (Rábaszentandrás - luth.)  gályarabságban hunyt el Nápolyban
Bugány Miklós (Sajógömör - luth.)
szabadulását követően hazatért
Czeglédi Péter (Léva - ref.)
szabadulását követően hazatért
Edvi Illés Gergely (Németgencs - luth.) belehalt a kínzásokba úton Nápoly felé
Fileki István (Náprágy - ref.)
gályarabságban hunyt el Nápolyban
Goisz Mihály (Kálnó - luth.) úton Nápoly felé elhunyt
Harsányi Móricz István (Rimaszombat - ref.)
szabadulását követően hazatért
Jablonczay János (Bej - ref.)
szabadulását követően hazatért
Kálnai Péter (Putnok - ref.)
szabadulását követően hazatért
Karasznai Mihály (Kelemér - ref.)
szabadulását követően hazatért
Kocsi Csergő Bálint (Pápa - ref.)
szabadulását követően hazatért
Komáromi Süllye István (Ács - ref.)
szabadulását követően hazatért
Köpeczi Haller Balázs (Szkáros - ref.)
szabadulását követően hazatért
Körmendi György (Bars - ref.)
szabadulását követően hazatért
Lány György (Korpona - luth.) úton Nápoly felé megszökik, de hazatérés közben elhunyt
Leporinus Miklós (Polta - luth.)
szabadulását követően hazatért
Masnicius Tóbiás (Szenice - luth.) úton Nápoly felé megszökik, hazatért
Mazári Dániel (Tamási - luth.)
gályarabságban hunyt el Siracusánál
Nikléci Boldizsár (Agárd - luth.) szabadulását követően Angliába, majd Hollandiába került
Nikléci Sámuel (Alsósztregova - luth.)
szabadulását követően Szászországba került
Otrokócsi Fóris Ferenc (Rimaszécs - ref.)
szabadulását követően hazatért
Paulovics Mihály (Túrócszentmárton - luth.)
gályarabságban hunyt el Nápolyban
Scultéti Jakab János (? - luth.) gályarabságba került, de további sorsáról nem tudunk
Séllyei M. István (Pápa - ref. püsp.) szabadulását követően hazatért
Simon Péter (Simony - ref.)
szabadulását követően Svájcba került
Simonides János (Breznóbánya - luth.) Nápolyi kereskedők szabadították ki, hazatért
Steller Tamás (Újbánya - luth.) szabadulását követően hazatért
Szalóczi Mihály (Zubogy - ref.)
szabadulását követően hazatért
Szenczi Száki János (Tata - ref.)
úton Nápoly felé elhunyt
Szentpétery Mangó István (Simonyi - ref.)
szabadulását követően hazatért
Szilvási István (Császár - ref.) gályarabságban hunyt el Nápolyban
Szódói Balogh András (Nagysár - ref.) szabadulását követően Svájcba került
Szomodi János (Szendrő - ref.)
szabadulását követően hazatért
Tinkovich János (Lest - luth.)
gályarabságban hunyt el Nápolyban
Turóczi Végh András (Fülek - ref.)
szabadulását követően hazatért
Ujvári János (Mezőörs - ref.)
szabadulását követően hazatért
Zsédenyi István (Dörgicse - luth.)
szabadulását követően hazatért


Hodosi Sámuel református lelkész albumából való rajzok, 1678-79-ből.

komment

Címkék: örömhír história

süti beállítások módosítása