HTML

Tomi blogja

A blog átmenetileg vagy talán egy kicsivel tovább is szünetel, addig is lehet nézegetni a korábbi bejegyzéseket - Szubjetív élmények és gondolatok, események és láncolatok elsősorban keresztyén szemmel, másodsorban családos szemmel, harmadsorban magyarként. Ezek az én élményeim és észrevételeim a világról ezért nincs komment, viszont levelet tudsz írni! Ha ritkábbak a bejegyzések nem kell megíjedni, térj vissza pár nap múlva!

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Feedek

Hej-hó!

2007.02.15. 18:00 Plenni

Encivel a Hófehérke és a 7 törpe táncjátékon voltunk (a linken találtok egy jó kritikát a darabról). Nagyon idegenkedtem tőle, elvégre mit keresek én egy mesedarabon (mégha játékos ember is vagyok). A darab lenyűgöző volt: zeneileg éppúgy, mint a díszlet vagy a koreográfia tekintetében.  A karakterek jól megformáltak, a darab beszéd nélkül is mindent elmondott. A díszletek és a szinpadtechnika bámulatos (a díszletek a Harry Potter könyvborítók rajzait idézték és általában minden nagyon meseszerű volt). Itt jegyzem meg, ha elmentek érdemes rákölteni az elsőbb sorokra, mert az arcjáték és a finom díszletek így élvezhetők. A mostoha és Kuka játéka kimagasló volt, de a többiek is mind átlagon felüliek voltak. Külön érdem, hogy nem játszák túl a szerepük. Hófehérke szép és bájos, a mostoha előkelően gonosz, a vadász vadász, a törpék aranyosak és bolondosak... Minden olyan, mint a mesében, pontosabban, ahogy a mesét elképzeljük!






A kimagasló teljesítményt nyújtó egyik főszereplő, a Kukát játszó Kerényi Miklós Dávid volt. A gyerekek kedvence!


(Fótók: Lékó Tamás)





Hófehérke és a Banya. Hófehérke kedvesen megkínálja a csúf Banyát. A nézőtérről ekkor kiáltott fel egy kislány: "Én is szomjas vagyok" - volt némi derültség!
Arra fel kell készülni, hogy a sok gyermek a darab elején nagy alapzajjal ficánkol, sugdolódzik, de ez a darab előrehaladtával javul, sőt! Láthatóan a gyermekeket teljesen lenyűgözi a darab. Hallhatóan együtt élnek vele, pedig 2,5 óra az 2,5 óra!

Az ilyen szép élményt nyújtó teljesítmények hiányoznak mai világunkból. A darab olyat ad, amiből nincs kispórólva sem pénz, sem szeretet, sem odaszánás, sem a tökéletességre való vágy. Jó volt újra ilyennel találkozni!
Itt jut eszembe! A Hófehér című rajzfilmremeket (Nepp József, 1983) ugye már mindenki látta! Aki nem az sűrgősen nézze meg ezt is, meg azt is!
Ha Isten élteti a blogom, egyszer majd leírom miért is plenni a blog neve és mit is jelent ez.

Címkék: zsöllye