HTML

Tomi blogja

A blog átmenetileg vagy talán egy kicsivel tovább is szünetel, addig is lehet nézegetni a korábbi bejegyzéseket - Szubjetív élmények és gondolatok, események és láncolatok elsősorban keresztyén szemmel, másodsorban családos szemmel, harmadsorban magyarként. Ezek az én élményeim és észrevételeim a világról ezért nincs komment, viszont levelet tudsz írni! Ha ritkábbak a bejegyzések nem kell megíjedni, térj vissza pár nap múlva!

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Feedek

Carcassonne-i vereség

2007.10.09. 20:30 Plenni

Encinek a múlt héten megtanítottam a Carcassonne nevű méltán népszerű játékot. Nem igazán szereti a társasjátékokat, de mondjuk azért  rá lehet venni időnként egy Razziára vagy egy Alhambrára. Nem az az eredménycentrikus, kíméletlen küzdő, inkább szereti a "szép játékot", amikor minden kijön és összeillik (valljuk be, amennyire szép és kedves dolog ez, a társasjátékok döntő többségében annyira eredménytelen is). Ez a Carcassonne most nagyon neki való! Már a 3. party-t játszottuk és ma este is kikaptam tőle. Ez már több, mint bosszantó! Persze közben elgyönyörködik, az összeillő darabokban, meg, hogy milyen szép lett a vár, az úthálózat, a kolostor (merthogy ilyeneket kell különféle lapkákból összeilleszteni és birtokolni a játék folyamán ), rakja le a lapkákat és mellesleg megnyeri a játszmákat. Én meg hiába küzdök, mindent félresöpörve a győzelemért, mindig csak a második helyre szorulok (ami egyébként nem lenne rossz, ha hatan játszanánk, de két fővel?!).
Nem mellesleg jegyzem meg, hogy a Carcassonne-t én már 5 éve játszom, ő meg csak most tanulta, múlt hét pénteken...
Azt hiszem itt az ideje valami újat tanítani neki, mielőtt aláássa a (társasjátékokban általában jogosan magas) önbizalmam.

Címkék: pajtás