Ingyenjeggyel nézhettük meg ma este: Az utolsó jelentés (Breach) c. filmet. A történet maga hallatlanul izgalmas is lehetne, hiszen az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb állatitokkiszivárogtató történetét leplezi le. Nehéz feldolgozni a témát, hiszen a közönség várja a csavarokat a meglepetéseket, a fantáziadús fordulatokat és megjelenítést, de a rendezőnek - legalább részben - ragaszkodnia kell a valós történethez, amely annyira nem összetett, csupán egy öreg ügynök leleplezésének egyszerű története.
A feddhetetlennek tűnő FBI ügynököt a ráállított fiatal ügynökjelölt leplezi le, akit sokkol és magánéleti válságba sodor a hazugság, a feszültség írdatlan nyomása. A rendező megpróbálja mellékszálként a bigott katolikus ügynök és a protestáns feleséggel élő gyenge katolikus ügynökjelölt személyiségét feszültségbe helyezni. Részben sikerrel, így betekintést nyerhetünk az amerikai vallásfelfogásba is (ami számomra érdekes volt). A film nagy problémája, hogy bár sok izgalmas részjelenetet dolgoztak ki a készítők, mégis már előre leleplezett és kevéske a történet. Ezt tetézik az időnként bántó amerikai klisék (álbölcsességekkel, felesleges beszélgetésekkel és hatásszünetekkel) A kamera, a megvilágítás, a jelenetek... tehát a kivitelezés összeségében remek, csak a történet nem elegendő, hogy jó film legyen.
Tény viszont, hogy hazafelé menet sok érdekes gondolatot felvetett a film Amerika vallásosságával és felemelkedésével kapcsolatban. Jót beszélgettünk róla.
A feddhetetlennek tűnő FBI ügynököt a ráállított fiatal ügynökjelölt leplezi le, akit sokkol és magánéleti válságba sodor a hazugság, a feszültség írdatlan nyomása. A rendező megpróbálja mellékszálként a bigott katolikus ügynök és a protestáns feleséggel élő gyenge katolikus ügynökjelölt személyiségét feszültségbe helyezni. Részben sikerrel, így betekintést nyerhetünk az amerikai vallásfelfogásba is (ami számomra érdekes volt). A film nagy problémája, hogy bár sok izgalmas részjelenetet dolgoztak ki a készítők, mégis már előre leleplezett és kevéske a történet. Ezt tetézik az időnként bántó amerikai klisék (álbölcsességekkel, felesleges beszélgetésekkel és hatásszünetekkel) A kamera, a megvilágítás, a jelenetek... tehát a kivitelezés összeségében remek, csak a történet nem elegendő, hogy jó film legyen.
Tény viszont, hogy hazafelé menet sok érdekes gondolatot felvetett a film Amerika vallásosságával és felemelkedésével kapcsolatban. Jót beszélgettünk róla.