Megnéztük Koltay Gábor Horthy filmjét. Korrekt darab. Nagy szükség volt már rá, hogy valaki egy komolyabb alkotást készítsen a Kormányzóról.A film nem épít Horthy pátoszt (aminek azért örülök), nem próbálja meg úgy beállítani Horthyt, mint aki megelőzte korát, mint aki egy szent volt. A film igazi célja az elmúlt 50 év Hortyról tanított hazugságainak indirekt megcáfolása, életútjának bemutatásával. A filmben ezért is kap nagy teret Horthy jellemének és gondolkodásmódjának, erkölcsi tartásának, hazaszeretetének bemutatása. A család és neves történészek (meglepetésemre Nemeskürty is nagyon jó, pedig vele kapcsolatban több rossz tapasztalatom is van) hitelesítik nevükkel és összeszedett megnyilatkozásaikkal a filmet és a különböző emlékírók szubjektív visszaemlékezéseit. A megjelenítés, a képdokumentumok és videók összevágása profi és méltó egy Horthy Miklósról készült dokumentumfilmhez (ami a Sacra Corona vagy a Honfoglalás esetében kevésbé volt elmondható).
Eszembe jut, amikor tizenpáréves koromban Nagyapám kezembe nyomta akkorra már magyarul is megjelent emlékiratait és azt mondta: ezt el kell olvasnod - meg is tettem, nagyon felcsigázott, hiszen annyira mást hallottam az iskolában róla - főként semmit ez a legmegdöbbentőbb. Az Emlékiratok elolvasása után kezdtem kicsit utánaböngészni a két háború közti történelemnek is.
Személy szerint örülök a filmnek, mert helyén kezeli Horthy személyét. Nem csúszik el egy percig sem szélsőséges, sarkos véleményezésbe. Horthy magyar volt, tehetségéhez és talentumaihoz mérten mindent megtett az országért. Cselekedeteit a nemzetért és az általa hitelesnek valott értékek megörzéséért tette ez elvitathatatlan; hogy mennyi tálentuma volt mindehhez, az képezheti vita tárgyát.
Érdekes és új volt számomra, hogy újratemetése alkalmával nem a magyar zászlóval volt leterítve a koporsó, hanem az OMM haditengerészet zászlajával (nemhiába a haditengerészet nagyon erős kötődés).
