Van egy rossz(?) tulajdonságom: Minden cetlit, papírrégiséget elteszek és időröl-időre rendezgetek. Most, hogy a napokban ismételten rendezgetni kezdtem a nagy kupac eltett, illetve lomtalanított, illetve megörökölt-talált "kultúr-papír -hulladékot", gondoltam pár érdekes dolgot meg is örökítek...
"Kőbányai Világos sör: Fogyasztói ár boltban és söntésben 3,90 Ft". Érdekes, hogy a cimkére díszítésként söröskupakokat montíroztak. No Comment.

Gondolom sokan emlékszünk a váras szerencsi csokikra. Mennyire jó már! Miért nincsenek hasonló csomagolások manapság? Egyszerre érdekes, kultúrmegörző, tanító a gyrekeknek, de szerintem egy túrista is jobban örül egy ilyennek, mint a világon 900 billiárd helyen elérhető ugyanolyan csokiknak. És még valami: mindig lenyűgöz, hogy mennyi ötletes logót tudtak gyártani anno: lásd IH, ami egyben egy várat is jelképez. A jobboldali -régebbi szavatosságú- csokipapír (amit Nagypapám könyveit rendezgetve egy Arisztotelész kötetben könyvjelzőként találtam - jónéhány ilyen forrásból érkezett szerzeményem van) láthatóan gagyibb: A piros ritikülön és a kockás kofferen az ember még napokkal később is elmosolyodik, ha eszébe jut. Persze manapság már Utasellátó sincs, nemhogy Csemege Édesipari gyár. Meg persze -teszem hozzá csendesen- semmi olyan ami próbálna valami kulturális értéket közvetíteni központilag, akár csak egy csomagolópapíron is.