HTML

Tomi blogja

A blog átmenetileg vagy talán egy kicsivel tovább is szünetel, addig is lehet nézegetni a korábbi bejegyzéseket - Szubjetív élmények és gondolatok, események és láncolatok elsősorban keresztyén szemmel, másodsorban családos szemmel, harmadsorban magyarként. Ezek az én élményeim és észrevételeim a világról ezért nincs komment, viszont levelet tudsz írni! Ha ritkábbak a bejegyzések nem kell megíjedni, térj vissza pár nap múlva!

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Feedek

Politikailag korrekt Harry Potter

2007.07.17. 19:00 Plenni

Találgatások övezik a Harry Potter utolsó fejezetének tartalmát. Befolyásos - magukat megnevezni nem akaró - politikusok segítségével pár részletről most lehull a lepel:

A "liberális" párt információi szerint:
Harry szakít Ginnyvel és titokban összejön Neville Longbottommal. Harry egyébiránt a mű tetőpontján teszi meg coming out-ját a mit sem sejtő Ron és Hermione előtt, akik terészetesen mindezt örömmel fogadják.
Bár Harry szüleit Voldemort megölte a közösségi "kormányzati" kényszer miatt összefognak, hogy átvegyék a hatalmat a fasiszta varázslók által irányított Minisztériumtól. Stan Shunpike előzetes letartóztatását meghosszabbítják közösség elleni izgatás vádjával és további embereket küldenek hasonló indokkal börtönbe. A tanulók boldogok, hiszen a Mágiaügyi Minisztérium oktatási reformját Ms Umbridge készíti: hamarosan bevezetik a 7 sarló/hó tandíjat, a bagolytartási illetéket, a kakaóbiztos varázspálcákat. Az iparnegyedbe költöztetett Roxfortban Bimba professzort menesztik. A gyógynövénytan helyett a kanabisztan kerül a tantárgyak közé; a jó öreg iskolát belengi a marihuána finom illata.
A Szent Mungóból elküldik a nővérek 30%-át és az orvosállományt felére csökkentik. A felszabadult épületrészt egy nemzetközi cégcsoport vásárolja meg és úgy mint a már korábban bezárt és leprivatizált Roxfortból, szintén varázslóhotel építését tervezik.
Kiderül, hogy a 4-es metró építése csak Dumbledore iránti tiszteletből lett leállítva, akinek, mint köztudott a térde fölötti átokhegnél a komplett metróhálózat megtalálható. Igazán nem lenne illő módosítani ezen.
A gyanús ügyletek vádjával leültetett Mundungus Fletchert kiengedik, mivel bebizonyosodik, hogy nem követett el visszaélést, csupán csak liberális értelemben privatizálta Sirius Black vagyonát.

A nemzeti radikálisok információi szerint:

A halálfalók segítségével Voldemort győzedelmeskedik és megöli Harryt. Minden sárvérűnek és vérárulónak távoznia kell a varázsvilágból. Csak az aranyvérűek juthatnak pozícióhoz és tanulhatnak az iskolákban. A kvidicsbajnokságot beszüntetik, helyette szittya-thesztrál-lóverseny lesz az iskolai sport.
A Manójogokért küzdő felvonulókat szétveri a varázsrendőrség.

A szocialista körök verziója:

A Minisztériumban új szelek fújnak. A kormányváltást követően az új miniszterek: Lucius Malfoy, Avery Sr Crabbe és Rabastan Lestrange.
Voldemortot Merlin díjra terjesztik fel a zavartalan átmenetben tett múlhatatlan érdemeiért, bár ez ellen pár intoleráns viselkedésű varázsló, mint Remus Lupin és McGalagony professzor tiltakoznak. Természetesen kizárólag szakmai alapon már évekkel ezelőtt eltávolították tisztségéből a professzorasszonyt.
A miniszterelnök Malfoy főként nyugdíjas varázslók előtt tart előadásokat és fórumokat. Érthetetlen Harryék számára, miért rajonganak érte, még Longbottom nagyanyja is. Hermione rájön a megoldásra: a Minisztérium imperius átok alatt tartja a nyugdíjasokat.
Harry megtalálja Piton aktáját a Varázsterror Múzeumban, kiderül, a volt bájitaltanár - ha jól olvasható - D-209 fedőnéven kettősügynök volt a Főnix Rendje és a Halálfalók közt. Ki gondolta volna?

Komolyabbra fordítva a szót: keresztyén véleményt a Harry Potter sorozatról itt találtok.

komment

Címkék: blikk hócipő lyukasóra

Tót menyecskék

2007.07.14. 14:00 Plenni

Tegnap a Honterus antikváriumban találtam egy szép állapotú u.n. "tótmenyecskés" Mikszáth kötetet, kellemes áron. Régóta nem vettem már antikvár könyvet: de most a világ legszebb Mikszáth sorozatának egy darabjával gazdagodott eddig 3 kötetből álló sorozatom. A sorozatkötés Gottermayer Nándor könyvkötészetében készült egészvászon kötésben aranyozott gerinccel.
Első kötetemet e sorozatból, a Pernyét még azért vettem meg, mert 1200 Ft-ért egy tökéletes állapotú példányt nem volt szívem a boltban hagyni, aztán, ha már van egy, legyen párja is, ha már ketten vannak és belebotlok egy harmadikba, hát... lassan de biztosan haladok a 14 kötetes teljesség felé.

komment

Címkék: műértő

Micsoda az igazság?

2007.07.13. 11:00 Plenni

Sokidő után először könyv nélkül keltem útnak reggel. Most már tudom hiba volt. Betűkhöz szokott szemem kísértést érzett egy Metro újság elvételéhez. Bár ne tettem volna! Sajnos a Kázmér és Huba képregényoldal legyőzte a hírektől való félelmemet. A szokott rutin szerint hátulról kezdtem el olvasni a lapot. Képregény, érdekességek - eddig rendben van. Sport: A szponzor távozik (ugyan mért is maradna?), Bozóky perel (szóval valaki megint lopott, csalt vagy hazudott - ennyit a focihírekről). Továbblapozva, hírdetik a jobbnál jobb lakóparkokat: VII-VIII-IX kerületben 400ezres négyzetméterárért; olyan bődületesen hazug szlogenekkel, hogy azokon már csak nevetni lehet. További rovatok: Budapest (jaj), Kultúra, "Álkultúra"... A vezércikket a Playboy főszerkesztőhelyettese jegyzi (no comment), ahogy megyek előre (azaz visszafelé) egyre gyakrabban bukkannak fel magukat abszolut korrektnek beállító politikusok fényképei, a látható elmebetegség jeleivel a szemükben. Gyorsan bezárom és a Deák téren már landol is a metrókukában a Metro. Ahogy látom a Deák térre már többen végeztek az olvasással (vagy inkább lapozgatással). Szépen gyűlnek az újságok...
Vajon van lehetőségünk a média által a tisztánlátásra vagy, ha ez nem is lehetséges, akkor inkább zárjuk ki ahogy lehet az életünkből a híreket, a politikát, a közéletet? Jól teszem, ha nem tájékozódok a közéletről, mentve lelki békémet és megőrizve magamat az elkeseredéstől? Van értelme politikai/közéleti újságot olvasni? Ha igen, miért? De ha elzárkózok a közügyektől, közönyösen, vajon bírálhatom-e? Felmerül a kérdés, van e szabadsága az egyénnek a demokráciában? Hiszen az igazsághoz láthatóan nem férhet hozzá és akaratát nem juttathatja érvényre. Érdemes az igazságot keresni közügyekben? Meg lehet találni? Vajon igaza van Pilátusnak, amikor cinikusan Jézushoz szól vagy talán csak magának: "Micsoda az igazság?" A demokrácia és a diktatúra között néha úgy tűnik csak annyi lényegi különbség van, hogy a demokráciában két diktatúra váltogatja egymást, míg az igazi (nem feltétlenül gonosz) diktatúrában egy van, ami legalább kiszámítható (tudom, direkt sarkos a megfogalmazás!).
Most úgy gondolom korunkban nem érdemes közügyekkel foglalkozi. Nem mondhatjuk ki, hogy minden politikus és közszereplő ugyanolyan önző, képmutató, csaló; óriási különbségek vannak. Dönteni viszont csak etikai és értékelvi alapon tudok. Ehhez viszont elegek a háttérinformációk, a tények és a józan ész, naprakésznek lenni nem érdemes és nem is szabad.
Az én és a mi dolgunk, hogy imádkozzunk és dolgozzunk.

komment

Címkék: magyar nemzet blikk

Ökuménia-mánia

2007.07.10. 14:00 Plenni

Ökumenikus életem paradox velejárójává vált, hogy időről-időre beleesek a kultur-kálvinizmus csapdájába, azaz fontosabbá válik a felekezeti keret számomra, mint a "tartalom". Elkezdek Bod Péter könyveket bújni, a gályarabokról olvasni és a -sajnálatosan- páratlanul szánalmas internetes oldalainkat (reformatus.hu parokia.net) böngészni. Bosszantó, de a katolikusok sokkal jobban élnek az internet lehetőségeivel, fiatalosabbak, öntudatosabbak, dinamikusabbak, jobban szervezik összközösségi, egyházi életüket, Mária Rádiót szerkesztenek, óriásplakátokon is hírdetik Krisztust stb... hol vannak azok az idők, amikor reformátor őseink a semmiből nyomdákat vettek, templomot építettek vagy akár csak a Baár-Madasra gondolva, két hívő a saját vagyonából építetetett egy református gimnáziumot. A reformátusok mára bezárkóztak: talán saját gyülekezeti életüket jobban szervezik, de összközösségben nem gondolkodnak. Gyorsan leszögezem: ez nem csak pénz kérdése lenne.
Az időszakos kulturkálvinizmusom valamiféle önvédő mechanizmus lehet az ökumenikus életkörülményeim miatt, de bizonyosan része van benne annak is, hogy a kereszténységet még mindig nem érdeklik az ökumenikusok. Pláne külföldön és vidéken. Nemhogy segítenék őket, inkább megnehezítik az életüket, próbálják megtörni őket, de legalábbis értetlenek a hitmegélésükkel kapcsolatban. A katolikusok a mai napig reverzálist kérnek vagy legalább szándéknyilatkozatot a katolikus féltől, a reformátusok meg sok esetben inkább összeadnak többször elvált de konfirmált pogányokat, mint hívő vegyesfelekezetű párokat egy katolikus templomban. Úgy gondolom ez már nem pusztán értetlenség és érzéketlenség, hanem bűn. Isten szemében az egyház a hívek közössége, nem a papíron rögzített egyháztagok compassa.
A napokban újra néztük esküvőnket. A mi esetünkben szűk két éve: lelkészünknek Tibornak és Enci papjának Felföldi atyának köszönhetően gyönyörű és méltó ökumenikus esküvőt köthettünk! Gyönyörűen működött az ökumené...
De a legtöbbek szemében az ökumenikus párok hitehagyókká, nehezen használhatókká, megbizhatatlanokká válnak, pedig éppen arról van szó, hogy nem adják fel hitüket, hanem küzdenek és próbálnak Krisztusra koncentrálva kényszerűségből "új felekezetet" kialakítani. Az egyházak ritkán lazítanak a hívekre tett hámon, inkább csak egyes tagjaik - el kell viszont ismernem, hogy egyre nagyobb számban - azok, akik észreveszik micsoda kincs egyrészt a felekezetköziség, micsoda egyesítő erő és, hogy nem szabad elengedniük ökumenikus párjaikat. Az ökumenikus családokból már ökumenikus katolikusok, ökumenikus reformátusok nevelkednek...
Magamra vonatkoztatva, óriási kiváltság félig katolikussá válni, kicsit olyan, mint amikor az ember egyre jobban megért egy másik nyelvet, lassan beszéli, lassan már azon a nyelven is tud álmodni, gondolkodni: többé válik, többet lát át, gazdagodik. Persze kicsit olyan is az ökumenikus lét, mintha lelkünket megosztanánk, gyengébben tudunk védekezni a külvilág és a gonosz kísértéseivel, több a kétkedés és a nehézség kevesebb a védelmező gyülekezet.
Nehéz út a valós és elkerülhetetlen ökumenia, dehát nekem -dalolva vagy sírva- muszáj ezen járnom. Akkor már inkább dalolva teszem...
Mennyire sűrűek a vegyes házasságok? Idén két barátom esküszik: István és Gergő. Mindketten ökumenikus házasságot kötnek.
Ha akarsz olvasni egy érdekes vitát a református egyházi éneklésről, kattints ide. Jelzem valóban égető lenne már tenni valamit ezügyben is!

komment

Címkék: örömhír

Mesekönyvek

2007.07.04. 19:00 Plenni

Amikor Horváth Dezső a "Divatos könyvgyűjtői területek a könyvnyomtatás kezdetétől napjainkig" c. cikkében a gyűjtői beszerzés fő forrásai közt csak a bolti, antikváriumi és aukciós vásárlást említi, kifelejt egy nagyon izgalmas és becses beszerzési területet: a találást. A lelés öröme, amely árverésen már alig fordul elő, antikváriumban is igen ritka (a jó, ritka és érdekes kötetek pult alá kerülnek, a bolt meg tele van kommersz régiségekkel és túlárazott salabakterekkel), a talált könyvek és papírrégiségek esetében teljesen megvan. Találtam már lomtalanításon 1857-ből származó vándorkönyvet, vajdasági Asterix képregényt, ami jópár tízezer forint, ha egyáltalán hozzá lehet jutni, papírrégiségeket, stb..
Minap gyönyörű mesekönyveket és képregényeket találtam... Többek közt a képen is látható 1940-es évekbeli belül is színes Alice in Wonderland-ot , de más érdekes 40-es évekbeli amerikai mesekönyvre is bukkantam, ezen kívül 1976-os Mozaikokra, amelyek igazán korai számoknak számítanak, Alfa magazinra, ősrégi LEGO termék-katalógusokra, no meg persze sok egyéb mesekönyvre. Úgy tűnik valahol valaki felnőtté vált... és úgy tűnik én továbbra is gyerek maradtam...

Érdekes adalék, hogy például New Jerseyben a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken külön kis műanyagbodega van felállítva, ahová a könyveket kiteheted és, ha találsz valami kedvedre valót elviheted. A könyv érték, nem szabadna a szupermarket-katalógusok és lejárt újságok közé szórni, bár valószínűleg, ha nálunk is lenne külön gyűjtőházikó a könyveknek, lemaradtam volna erről a szép fogásról.

komment

Címkék: műértő lyukasóra

Nemdohányzó-zsúrkocsiasztal

2007.07.03. 18:00 Plenni

Nagy örömünkre az asztalos, sok megpróbáltatások, időcsúszás, apró-cseprő gond után elkészült a sarokszekrényünkkel és a (nem)dohányzó asztalunkkal, ami egyben zsúrkocsi is. Nagy vágyunk volt egy ilyen , hiszen a szoba közepét nem foglalja el állandóan az asztalka, viszont bármikor félre / be / ki / oldalra / előre / hátra gurítható, az igényeknek megfelelően. A bútorok tényleg gyönyörűre sikeredtek, és végülis még időben elkészültek, még kettesben vagyunk...
Enci végtelen aggilitással vezénylete le a bútorok elkészültét és a berendezkedést, illetve az ezzel járó átalakításokat. Úgy tűnik Ő is hasonló, mint lakásunk volt tulajdonosnője, aki a kiköltözésük másnapján szült. Azért remélem, holnap még nem indulunk a kórházba...

komment

Címkék: otthon

Spiel des nem Jahres

2007.06.29. 11:00 Plenni

Június 25-én adták át a világ legrangosabb társasjáték-díját Berlinben: a Spiel des Jahres-t (Év játéka). Az idei év nyertese a Zooloretto, Michael Schacht játéka lett. Még nem játszottam vele, de a kritikák és ismerősöm beszámolója alapján kísértetiesen hasonlít a korábban már megjelent egyszerű, inkább gyerekeknek való Coloretto nevű kártyajátékhoz. Korábbról a szép értékeléseket kapot China nevű játékáról lehet esetleg ismert a fanatikusok körében Schacht neve Nekem korábban megvolt tőle a Dzsunka, emlékszem még Hamburgban vettem egy akció keretében: Amennyiben 40 Euroért vásárol társasjátékot, megkapja az akkori év játékát az Alhambrát ingyen (azóta magyarul is megjelent, remek családi játék 2 és akár 6 fővel is élvezetes - ára 20 Euro!). Így szólt az akció. Legalább egy órán keresztül forgattam a színes dobozokat, próbáltam képek és dobozleírások alapján megfejteni vajon melyek lesznek a legjobb választások. Végülis összeállt a 40 eurónyi játék, s köztük volt a Dzsunka is. Kellemes, de igazából újszerűség nélküli középszerű játék. Pár éve el is adtam...egy nagyon fanatikusnak
Visszakanyarodva az idei díjazottakhoz, megintcsak  meglepő, érthetetlen és szerintem igazságtalan a zsűri döntése. Több alkalommal történt már ilyen. A legemlékezetesebb, az azóta is -nem véletlenül- minden magyar, német és nemzetközi listán is első helyen szereplő Puerto Rico (ha jól tudom ez volt az első szerepválasztós társasjáték, ráadásul jól vegyítve az építkezős, győzelmi pontos játéktechnikákkal) esete, amelyet a Spiel des Jahres 2002 értékelése szerint a Villa Paletti előzött meg. Aki ismeri a játékokat, nem mondhat mást, mint, hogy nevetséges (A Puerto 1. a Boardgamegeeken, a Paletti 483.).
Beismerem, egy rangos díj kiosztásánál sok mindent figyelembe kell venni, sok nyomásnak kell megfelelni és nehéz látni, melyik játék lesz a befutó (bár ezt nem is szabadna számításba venni), mégis érthetetlen a zsűri döntése. Ha a zsűritagok minden ajánlott listába felkerült, majd jelölt játékot kipróbálnak nem értem, hogy nem a többek által várt Imerialt vagy az általam is ismert és nagyraértékelt Die Saulen der Erde c. játékot választották nyertesnek. A díjazott játék viselheti a főleg német területen garanciajegynek tartott Spiel des Jahres logót, s nem kell gondolom ecsetelni, mit jelent ez a kiadó és a társasjáték forgalmára nézve.
A Spiel des Jahres mentségére csak az hozható fel, hogy inkább gyerekeknek-családoknak való játékokat részesítenek előnyben, de ebből a szempontból is kicsit következetlenek, hiszen az idők során több igen összetett és cseppet sem családi játékot is díjaztak. Meghát külön van Kinderspiel des Jahres díjuk is.
Sajnos a Spiel des Jahres díjait évről-évre kevésbé érdemes figyelembe vennünk. Idén a már említett két zseniális játék csak az ajánlati listába került be, a jelöltek közé már fel sem vették őket.
A képen a 2006-os "Év Játéka" a Thurn und Taxis díjátadása után a Postakocsisnak beöltözött figura és a designer Seyfarth házaspár.

komment

Címkék: pajtás

...elültetnék egy almafát

2007.06.25. 09:00 Plenni

Be kell látnom az (ál-)értelmiségi kesergés arról, hogy milyen borzasztó a világ és mennyivel erkölcsösebb, értékelvűbb, jobb volt régen: nem ésszerű, sőt kicsit demagóg, meg némileg hazug is (mégha részigazságokat tartalmaz is - nehezen kifejthető persze mindez egy blog keretében). Továbbá egy kedves olvasóm felhívta rá a figyelmem, hogy azért ma is vannak jópofa dolgok: például gyufacimke-sorozaton híres tudósok arcképcsarnokával találkozhatunk, stb...
Az embernek valóban belesajog mindene abba, ami ezzel a szerencsétlen országgal zajlik az értékek devalvációja és a haza konkrét árulása mentén, de tudomásul kell vennünk: történelmünk lineárisan halad a végpusztulás felé: hol nagyobb, hol kisebb göröngyökkel, hol ilyen, hol olyan tragédiákkal, hol több, hol kevesebb szomorúsággal, hol láthatóbban, hol láthatatlanabbul. Nekünk töretlenül kell törekednünk a jóra, a szépre és az értékre. Ahogy Luther Márton mondja: "
Ha tudnám, hogy holnap vége lesz a világnak, akkor még ma elültetnék egy almafát.".

komment

Címkék: magyar közlöny

Ocean's Twelve

2007.06.24. 22:30 Plenni

Miért nem írják ki egyes filmek vetítése előtt, hogy: "A következő filmet csak olyan nézőinknek ajánljuk, akik szeretnek csalódni" vagy: "Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy csak abban az esetben tartózkodjanak a képernyő előtt az elkövetkezendő kétórában, ha balga módon rendületlenül hisznek abban, hogy lehet egy ötletről két bőrt lehúzni!" vagy: "Megkérjük kedves nézőinket, ha szórakozni és kikapcsolódni akarnak kapcsoljanak ki minket is!"?
De legalább a második reklámblokk után jelezhették volna például így: "Tisztelt nézőink! A film a továbbiakban is érthetetlen és unalmas lesz!" vagy: "Miből gondolja, hogy a konkurencián adott Doktor Szöszi 2-nél jobb filmet fogunk felkínálni Önnek csatornánkon?" hogy nem érdemes végignézni.

komment

Címkék: színes rtv

Retro 1

2007.06.20. 18:00 Plenni

Van egy rossz(?) tulajdonságom: Minden cetlit, papírrégiséget elteszek és időröl-időre rendezgetek. Most, hogy a napokban ismételten rendezgetni kezdtem a nagy kupac eltett, illetve lomtalanított, illetve megörökölt-talált "kultúr-papír -hulladékot", gondoltam pár érdekes dolgot meg is örökítek...
"Kőbányai Világos sör: Fogyasztói ár boltban és söntésben 3,90 Ft". Érdekes, hogy a cimkére díszítésként söröskupakokat montíroztak. No Comment.
Gondolom sokan emlékszünk a váras szerencsi csokikra. Mennyire jó már! Miért nincsenek hasonló csomagolások manapság? Egyszerre érdekes, kultúrmegörző, tanító a gyrekeknek, de szerintem egy túrista is jobban örül egy ilyennek, mint a világon 900 billiárd helyen elérhető ugyanolyan csokiknak. És még valami: mindig lenyűgöz, hogy mennyi ötletes logót tudtak gyártani anno: lásd IH, ami egyben egy várat is jelképez. A jobboldali -régebbi szavatosságú- csokipapír (amit Nagypapám könyveit rendezgetve egy Arisztotelész kötetben könyvjelzőként találtam - jónéhány ilyen forrásból érkezett szerzeményem van) láthatóan gagyibb: A piros ritikülön és a kockás kofferen az ember még napokkal később is elmosolyodik, ha eszébe jut. Persze manapság már Utasellátó sincs, nemhogy Csemege Édesipari gyár. Meg persze -teszem hozzá csendesen- semmi olyan ami próbálna valami kulturális értéket közvetíteni központilag, akár csak egy csomagolópapíron is.

komment

Címkék: fakanál műértő

Vadasparki séta

2007.06.17. 14:00 Plenni

Istentisztelet után kilátogattunk a Budakeszi Vadasparkba. Gyerekkoromban jártam ott utoljára, Enci még soha. Nagyon jól éreztük magunkat. Az állatok szép, nagy kifutókkal rendelkeznek és megtekinthető létszámban vannak jelen. Kellemes volt a fák hűvös árnyékában sétálni és sok jófej, barátságos állattal találkozni.
Még soha nem tünt fel, hogy a gólyáknak lyukas a csőrük, át lehet látni egy kis lukon rajta és az se tudatosult még bennem, hogy a térdük előre felé hajlik!
A kecskék rendkívűl érdeklődőek voltak. Persze lehet, hogy csak a potya-kaja miatt voltak ennyire lelkesek.
A kis "csíkospizsammás töfik" nagyon élvezték a dögönyözést, egészen elaléltak egy kis vakarástól. Talán ők voltak a legaranyosabbak. A szürke marha viszont inkább a nyelvét nyújtogatta, ami nem volt túl barátságos, viszont mivel a napon ácsorgott szegény kikötve, némileg érthető (apropó, idén ettem életemben először főt marhanyelvet Anyósomnál és nagyon ízlett)...

komment

Címkék: national geographic

Ügyfélszolgálatosok a forró bádogtetőn, avagy...

2007.06.14. 14:00 Plenni

...ma megdőlt az eddigi melegrekord: az irodában 31,2 C-t mértünk.
Délben a rekordot ünnepeltük egy flaskával - délutánra maradt belőle egy kevés forralt bor... A szó szoros értelmében arcunk verejtékével termeljük hőn szeretett cégünknek a profitot... Igyekszünk nem forró fejűen dolgozni, de nehezen megy... Már senkit sem küldünk el melegebb éghajlatra, mert még a végén nálunk jelenne meg... Egyébként is a bonyodalmas ügyeket gyorsan megoldjuk: tűzrőlpattant kolleganőink általában forró nyomon vannak... De vigyázniuk kell, mert egy-két nehezebb üggyel könnyen megégethetik magukat... Volt már olyan kollegánk aki egy-egy melegebb helyzetben már begyulladt... Talán utoljára Forró Tamás volt ilyen meleg helyzetben amikor kiderült, hogy van némi (nyilvánvalóan olvadt) vaj a füle mögött... A raktárban közben üvőlt a "Van aki forrón szereti" - filmslágereket hallgatnak... Nekünk is melegen ajánlották, hogy hallgassuk...

komment

Címkék: hócipő munkavédelem

Megnézem a könyved, megmondom ki vagy!

2007.06.10. 18:00 Plenni

Ahogy közeledik az új Harry Potter kötet megjelenése, ügyfeleink is egyre izgatottabbak. Lassan jönnek a "Holtbiztos, hogy megkapom a megjelenés napján?", a "Van különbség a két kötésváltozat között, amiről azt írják, hogy csak a kötésváltozatban tér el a két kiadás?" stb... kérdések. Átmenetileg ugyan bezavar az új Orbán Viktor könyv (mely állítólag a rendszerváltás óta megjelent politikusok által írt könyvek közül az első, amit ténylegesen a szerző írt), de pár hét és újra minden Harry Potterről fog szólni. Ráadásul a könyv és a film premierje közt csak egy-két hét eltérés van (nem értem miért jó így; nem lenne érdemesebb két különböző időpontban is hergelni a népeket?).
Megdöbbentő és érdekes összevetéseket lehet viszont tenni a különböző nemzetek HP kiadásai között, különös tekintettel a borítókra (bár a legtöbb kiadás átveszi a hivatalos angol/amerikai változatok egyikét, többen mégis önálló borítófedelet terveztetnek). Íme:
Az ukrán kiadást láthatjuk az első képen, egy tökéletesen orosz/ukrán fejű Harryvel és egy ortodox pátriárka képében megjelenő Dumbledore-ral (a fején lévő korona nem tudom mi lehet? Talán a Teszlek süveg? - mindenesetre elég oroszos). A kép alján Ron a sakktáblával olyan, mint Kaszparov gyerekkorában. A borító egyébként jellegzetesen szláv. Szerintem az egyik legjobban sikerült borító az összes közül.
A második képen a német kiadás látható, bár gondolom az alternatív alsószász értelmiségifejű Harry ezt egyértelművé teszi. A szemüveg, a tüsire zselézett haj és a jellegzetes száj-orr-szem hármas minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy egy igazi hannoveri klasszika-filológia-filozófia szakos egyetemistával van dolgunk; talán éppen Heinrich Potterral (Hál' Istennek Harry-t kevesen képzelik ilyennek. Félő, hogy többen drukkolnának Voldemortnak). A háttérben mozgó farkaskutyához a mintát talán a 70-es években készült másodikvilágháborús filmek SS kutyái adhatták.
De haladjunk tovább, nézzük meg a baloldali harmadik borítónkat, mely a holland kiadásé. A tervező láthatóan a Star Wars sorozatra hajazó képet hozott össze. Vélhetően a (brutálisabb) holland fiatalok brutálisabb igényeit kielégítendő készült a borítókép. A szerző nevébe biggyeszetett manó jópofa ötlet és a többi köteten is szerepel egy-egy mágikus  "lény". A jobboldali spanyol kiadáson Harry hupikéktörpikés Okoska szemüveget visel és ibériai málé-arcot vág. Lehet, hogy én érzek bizonyos dolgokat a karakterekbe, de ugye, hogy spanyol feje van?! A fogatot húzó aranylovak és az aranytojás élénk színe is olyan spanyolos.
A baloldali olasz kiadás Potter ábrázolása finom, művészi. Bár sálról sosem esik szó az egyébként hűvös albionban játszódó műben, mégis az olasz festő képében megjelenő főhös kiemelt kelléke a képen. A tükör sarkában megjelenő napkorong velencei maszkra emlékeztet minket és gondolom Harry arca is mindenki számára elég olaszosra sikerült. Végül egy kuriózum: A japán kiadás. Szintén nagyon elnyerte a tetszésem. Ez a borítórajz már-már képzőművészeti alkotás! A kőszobor vékonyra húzott szeme japános tekintetet ad viselőjének és az élénkpiros főnixmadár is valahogy párosítható a japán kultúrával.

komment

Címkék: lyukasóra munkavédelem

Nem várt meglepetés

2007.06.06. 14:00 Plenni

Nagyon szeretem a nem várt, kellemes meglepetéseket, az olyan eseményeket, amikor valami olyan történik, ami a földi, pontosabban a magyarországi körülmények közt nem kivitelezhető. Egy ilyen apróságot éltem ma át:
Üknagypapám, dr. Bokor József a maga korában igazi polihisztor volt. Teológiát és filozófiát tanult, de foglalkozott joggal, müvészettörténettel, különféle humán tudományokkal, nyolc-tíz nyelven tudott... Talán nem véletlenül kérték fel őt a Pallas Nagy Lexikona központi szerkesztőjének. A Pallas Nagy Lexikona volt az első teljesen újonnan írt, nem fordított lexikon Magyarországon. Bokor József 1917-ben halt meg Budapesten.
Időről-időre szoktam nézelődni internetes keresőkön, hogy miket írnak róla. A legtöbb helyen átveszik az -egyébként remek- Magyar Elektronikus Könyvtár téves adatait, amelyben az elhalálozás dátumánál 1927 van feltüntetve. Nem az a vilgárengető probléma, de tiszteletből úgy éreztem javíttatom az elütést (eddig nem vettem rá magam a dologra, mert nem éreztem erőt, hosszas levélváltásokra, közönyre, várakozásra). Írtam a MEK email címére, ahonnan félórán belül az ügyintéző udvariasan válaszolt is, és kért valamiféle bizonyítékot arra, amit írtam. Több nekrológ is olvasható az interneten, így hamarjában át is küldtem egynek a linkjét. Újabb félóra múlva már jött is a válasz és pár percre rá, már javították is a bejegyzést. Ráadásul lábjegyzetben az információ forrásával (
* Javítva <az én nevem> közlése alapján [2007.06.06.]) , azaz velem. Nem gondoltam volna, hogy mindez egy órán belül elintézésre kerül. Minden elismerésem a MEK-é és a kedves ügyintézőnek ezúton is köszönöm.

komment

Címkék: lyukasóra história

Június 4.

2007.06.04. 11:00 Plenni

Trianon.
Talán nincs is olyan család Magyarországon, akit valamilyen módon ne érintene, akinek ne lenne legalább egy távolabbi rokona a határokon kívűl.
A nagy nemzeti tragédiákból csak alázattal és szorgalommal lehet kitörni. Így volt ez a tatárjárás és a második világháborút követő években, amikor egy országot kellett újjáépíteni, így volt Mohács után is, mikor a legnyomorultabb, megszállt vidékeken indult el a lelki megújulás a hollandiai és német egyetemeken tanult református prédikátorok segítségével, amelynek ereje és hatása csodával határos módon többszáz éven keresztül megtartotta nemzetünket a sas és a félhold szorításában. Trianont követően Klebersber Kunó kultúrfölény politikájának szellemi hatása öntött szellemi erőt a megalázott Magyarországba, ami szintúgy a mai napig érezhető.
De nincs időnk keseregni régmúlt idők fájdalmain, nem is lenne értelme. Ráadásul a mai Magyarország újabb Trianon felé menetel, amely szellemi és mentális téren egyaránt csonkolja az ország lakosságát. Vajon lesz-e erő kijönni újabb nemzeti tragédiánkból? Ez Trianon nagy kérdése.
Más: Érdekes videó linkjét kapta Tóni, talán nem véletlenül a mai napon. Magáért beszél.

komment

Címkék: história

Jó öreg dosos játékok

2007.05.29. 18:00 Plenni

A számítógépen rendezgettem a mappáimat és közben ráakadtam két régi dosos játékra: Toons és Tim (The Incredible Machine). Mindkettőt a Dynamix cég fejlesztette és két remek játékról van szó. Logikai fejtvényeket kell megoldanunk benne, különleges -olykor humoros- eszközök segítségével. A Toonsban már több animáció is járul az eseményekhez (lásd a képeken, magukért beszélnek), mégviccesebb és mégbővebb figurákkal és saját pályaszerkesztővel. A képernyőn közében találjuk a feladványt, előkészítve a terepet, bal oldalt pedig a felhasználható eszközöket. Újra nekiálltam megoldani a csavaros logikai feladványokat... nagyon jó kikapcsolódás (érdekes, vannak pályák, amiket többféle módon is meg lehet oldani)! És mindez 1993-ból, 4 megabájt terjedelemben! Az ember mindig rájön: az olyan régi játékok szavatossága, mint a Dyna Blaster, Civilization, Colonization, UGH, Day of Tentacle soha nem jár le (ha jól számolom összesen nincs 30 megabájt a játékok összterjedelme!). Nehéz megfogalmazni, mi a különbség a régi és új játékok közt. Az újakat sem ócsárlom, mert sok kiváló alkotás van, de "idősödve" egyre ritkábban veszi rá magát az ember, hogy megtanulja a bonyolult szabályokat, és rááldozza a sok időt, amit megkövetelnek a játékélmény nyújtásához.
A Toons és társai csak húszperceket, félórákat lopdosnak el tőlünk és tényleg egyedi, ötletes játékot biztosítanak a magamfajta öreg gyerekeknek.

komment

Címkék: pajtás pcworld

"2007. május 26-ról keveset mond a naptár"

2007.05.27. 13:00 Plenni

Moldova György azt írja a blogján, (merthogy van neki kérem szépen!): szégyenszemre a társadalom nem foglalkozik "nagy fia" Kádár János születésnapjával, ami május 26-án van. Helyette bárgyú filmeket és ostoba programokat kínál. Megy a figyelemelterelés nagyban, mert különben mindenki Kádárra emlékezne...
Szeretem Moldova stílusát, becsületességét, emberségét és a könyveit. De ez a kádáros dolog nagyon kiakasztó.
Halkan megjegyzem, hogy Kádár János mellett egy másik eseményre (is) emlékszik az emberiség (csendesebb része), amit a "világ" szintén megpróbálnak feledés homályába kergetni: közel kétezer éve megszületett az egyház. E hétvégén volt pünkösd ünnepe. Isten elküldte a lelkét az emberek közé. Jövel Szentlélek Isten!

komment

Címkék: örömhír história

Reggeli járat a Mária Rádión

2007.05.24. 08:30 Plenni

Tegnap kaptam a hírt, hogy minden csütörtök reggel Ipoly atya lesz a Mária Rádión 7-8-ig egy könnyedebb reggeli műsor keretében.Pont jól jött ki az időpont, mert ma reggel kocsival jöttem dolgozni, így végig tudtam hallgatni a műsort. Az utóbbi időben nagyon leszoktam a rádióról, mert állandóan ugyanazok a zenék mennek és ugyanazok a "sasjózsef-szinvonalú" gyenge poénok, unalmas és kibírhatatlan a kereskedelmi rádiók kínálata.
A Mária Rádiós napkelte egyszerre volt remek kikapcsolódás és feltöltekezés a reggeli forgalomban. Jó keresztény zenék, sokféle program, interjúk, beszámolók, riportok, keresztény-könyvismertető, net-ajánló, betelefonálók...(és egyáltalán nem didaktikusan!) Az ember kicsit úgy érezte, hogy az élet tényleg csak Krisztus körül forog és a világon minden tényleg róla és a hívőkről szól. Az ember otthon érzi magát hallgatva a műsort: nekünk szól, a mi hitünkben, a mi észjárásunk szerint - a rádióból - egészen furcsa és boldogító érzés. Bár Jézus imájában azt kérte: "...ne vedd ki őket a világból..." - azért néha jól esik kikerülni belőle, mégha csak egy órácskára is. Ipoly, mint médiapap jól csinálja a műsorvezetést, pörgő változatos és érdekes műsort rakott össze, szóval olyan, mint az életben...
A Mária rádió határozottan katolikus (bár ökumenikus vonásra utal, hogy a rádió székhelyét a belvárosi református gyülekezettől bérlik, a műsorok alapvetően katolikusoknak szólnak katolikusokról). Az egy, ami nem tetszik, hogy Szűz Mária nagyon domináns a rádió egyéb műsoraiban (imádságok, zsolozsmák, elmélkedések, betelefonálók....), ami előtt kicsit értetlenül is állok (de ez más napra tartozik és az én református lelkületemre). Persze az is igaz, hogy ezt nem vethetem egy Máriáról elnevezett rádió szemére...

komment

Címkék: örömhír színes rtv

Együtt utazunk...

2007.05.22. 08:30 Plenni

Minden nap a megszokott út a metróval. Árpád híd-Ecseri út, időnként közbevetve Batthyány tér-Deák tér. A Ferenciek terétől kezdek éledezni. A jól megszokott utastársak, a jól megszokott karakterek...
20-as fiú: Fehér teniszcipő, susogós halásznadrág, piros noname póló, kézbe "ragasztott" maroktelefon, vastag aranynyaklánc, tüskésre zselézett haj, csontkarika fülbevaló, fekete hátizsák.
20-as lány: Kalucsni jellegű rózsaszín cipő, rózsaszín fehér pöttyös térdzokni, szűkülő piros halásznadrág, piros-fehér fodros blúz, csapzott haj, flitteres műbőr jellegű mintás táska.
50-es férfi Fekete makkfityegős cipő, fehér sportzokni, feszesre felhúzva, fehér testhezálló térdnadrág, valószínűleg pár számmal kisebb, műszálas fehér ing, átütő erős testszőrzettel, aranynyaklánc, hónaljba szorított autóstáska.
70-es nő: Kék, térdig érő flanel otthonka, bebújós fekete szandál (sok lyukacsos), helyenként kitüremkedő kombinédarabok, hamisított Paris feliratú fekete ritikül.
...hazafelé már nem bambulok kábán, inkább olvasom Mikszáthot.
Más. Ezt a képet azoknak ajánlom, akik le akarják beszélni magukat a metróról.

komment

Címkék: munkavédelem burda

Tannhäuser

2007.05.17. 23:00 Plenni

Az Operában voltunk. Zsolt barátomék nem tudtak elmenni bérletük mai darabjára (Wagner: Tannhäuser) így átadták nekünk a bérletüket. Kíváncsian vártam, némi félelemmel (az előadás időtartama: kb 4 óra) a híres darabot.
Összességében nagyon tetszett. A szék és a felkínált lábhely a harmadik felvonásra már kifejezetten ellenségesen viselkedett velem (de legalább a mögöttünk ülő hölgy abbahagyta a körömpiszkálást).
A képen a darab kottakéziratának egy lapja. A mű röviden: Tannhäuser egy dalnok a kora középkori Német Birodalomban, aki dicsőségben úszva enged buja kívánságainak és leköltözik Vénuszhoz az Alvilágba, de mivel hamar ráun az állandó paráznaságra, visszatér a bölcs énekmondók világába. Rögvest egy dalnokverseny kellős közepébe, ahol csúfosan leszerepel, t.i. kiderül, milyen bohón élt és ráadásul Vénusz istennővel. Meg akarják ölni, de a király lánya, aki rettentően szereti kieszközöl neki egy bűnbánati zarándoklatot Rómába, de nem kap kegyelmet, bár őszinte megbánást mutat, így összetörve azt tervezi inkább visszatér Vénuszhoz és a bujálkodáshoz (titokban én ennek drukkoltam, mert nagyon tetszett az alvilágra komponált Wagner muzsika). Közben a királylány belehal a fájdalomba, hogy nem tér vissza a bűnbocsánatot nyert zarándokokkal Tannhäuser. Ez letaglózza a dalnokot és közben a meghalt királylánynak köszönhetően isteni bűnbocsánat is születik.
A díszlet és a zene remekül összecseng, ügyes a színpadtechnika, és a dalnokversenyen 104 szereplő van egyszerre a színpadon (megszámoltam!), kardokkal, zászlókkal. Első Wagner darabom volt, és összességében tetszett, habár kicsit hosszú volt (érdekes, mégse érződött, hogy feleslegesen van nyújtva a darab). A darab monumentális és patetikus, mégse válik -még mai szemmel sem- groteszké és hamissá. Egyszerre azt is megértettem mért rajongott Hitler Wagnerért.
Azt se gondoltam, hogy létezik Magyarortszágon Wagner Társaság: saját folyóírattal!

komment

Címkék: zsöllye

Krisztus és Harry Potter

2007.05.13. 23:00 Plenni

Megnéztük a Harry Potter 2-es részének filmváltozatát (olyan kereskedelmis módon vetítették, kb 6 reklámblokkal és a stáblistát a film végén úgy pörgették, hogy csak egy fehér csíknak látszottak a nevek). Nem is ez a lényeg, sőt nem is a filről akarok írni: nehéz a könyvet adaptálni, a rendezőnek sikerült is, meg nem is.
Most, hogy megnéztük a filmet, újra elgondolkodtam arról, vajon keresztyén szemmel mennyire vállalható a lassan 7 részesre dagadó regénysorozat. Emlékszem, nem nagyon akartam elolvani, Enci vett rá, azt mondta: "ha az első 50 oldal után nem tetszik dobjam el..." -egy hét alatt kivégeztem mind az öt kötetet, ami addig megjelent. Tény, hogy a mű nagyon lebilincselő, izgalmas, meseszerű....Egy igazi mesethriller. Rettenetesen tetszett és tetszik. DE tele van okkult elemekkel, boszorkánysággal, varázslással, jóslással, babonás elemekkel, misztikával, szóval csupa olyan dologgal, amiről a Szentírás azt mondja: istentelenség, gyűlöletes dolog. Ugyanakkor az értékek tekintetében relativizálódo világunkban a mű hitet tesz olyan isteni alapértékek mellett, mint a szeretet, a hűség, a barátság, a bölcsesség, az alázat.... Az ember mentegeti a dolgot, hogy hiszen a világban mennyi dolog van, ami ugyanígy bűnös és még csak a már felsorolt pozitívumok sincsenek meg benne.
Vajon szolgálhatja-e Isten dicsőségét a Harry Potter és az általa közölt szellemiség, világ? Így leírva, szárazon szörnyen hangzik.
Vajon a mesében a misztikus elemek nemcsak azt szolgálják, hogy ennek segítségével a  katarzishoz jutva rávezesse a gyerekeket a pozitív értékekre (ami a mese egyik fő feladata)?  És tény, hogy ezt talán mindeddig a legnagyobb sikerrel éri el, nézve az olvasói toplistákat.
Vajon lehet-e bűnös egy mesefolyam, ha az nem válik szenvedélyé, csak kikapcsolódás, szórakozás, semmi több. Igaz, hogy minden hat ránk, de az is, hogy a hatások általában átmenetiek, elmúlóak, felülbírálhatóak, más hatásokkal.
Vajon meghasonulhat-e az isteni értékrend saját magával? Származhat-e egy forrásból jó és rossz? Egyáltalán létezik-e harmadik kategória olyan kérdésekben, mint igazság-hazugság, isteni-sátáni... Én úgy gondolom, valami vagy Isten dicsőségét szolgálja vagy kifejezetten nem szolgálja azt.
Nagyon szeretem a Potter köteteket, de mindenestől elítélem az okkultizmust és a misztikát.
Asszem van még mit töprengeni ezen...legalábbis keresztyén szemmel biztosan.
U.i.: A témához kapcsolódó és érdekes Dumbledor karaktere a műben, aki az öreg varázsló-igazgató a Roxfort iskolában. Jelleme, bölcsessége és jósága, már-már krisztusi (láthatóan bibliai hitigazságainkra lett megírva a szerepe). Az ember szinte nem is érti: hiszen ő egyértelműen keresztyén! Megdöbbentően biblikus az észjárása és a cselekedetei (még az ellenségével is jó, megbocsát annak is aki ellene támad, alázatos, de elveihez végig hű és sorolhatnánk a szeretet himnuszát, a lélek gyümölcseit, mind ráillik).

komment

Címkék: örömhír lyukasóra pesti est

Esküvő a fellegvárban

2007.05.12. 23:30 Plenni

Unokahúgom Mesi és völegénye Gábor esküvőjén voltunk a Szent Gellért plébánián a mai napon. Jól éreztük magunkat. Gáspár atya beszéde nagyon tetszett. A zene és ének tekintetében én konzervatívabb vagyok, de tény, hogy a gitáros "kántorjelölt" srác nagyon profi volt és szépek lettek a dicsőítések.
Este átvonultunk a Citadella étterembe, ahol együtt ünnepeltünk az ifjú párral és több, mint száz ismerősével. Köszöntések, vacsora, torta, tánc, játék....sok nevetés és beszélgetés.
Mesi és Gábor esküvői ígéje: "...ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljesség bennünk." (1 Ján. 4:12). Isten áldja meg házasságotok!

A pár

Gitáros dicsőítés                                       Megtáncoltattam a Kismamát (Encit)

komment

Címkék: családi lap

Festés

2007.05.11. 16:00 Plenni

Végeztem a festéssel. A plafon kicsit kifogott rajtam, mert a két nagyszekrényt és az ágyat nem tudtam kivinni a hálóból, meg a Tikurillás festék fedése is csalódást okozott. Megállapítható, hogy a festés, csak érettebb hívőknek való feladat: nagy a kísértés, hogy az ember káromkodjon, amikor lecsöppen a fehér festék (pláne, ha a piros falra).
No de haladjunk szépen sorjában!  Legelőször is meg kellett küzdeni a falipolcrendszer leszerelésével, ami szintén emberes feladat volt. Még apám fúróra szerelhető csavarhúzószettje sem segített. Végül az Auchanban vett 250 Ft-os kínai csavarhúzószettel sikerült a 12 cm mélyre fúrt tiplikből kirángatni a csavarokat (érdekes, hogy valami kínai, multikban forgalmazzák nagy leértékeléssel és mégse gagyi).
A múltkori festéskor nagyon meg voltam elégedve a Tikurillás festékkel, így most is ide tértem be. 3 liter bézs szín 3500 körül volt, de az 5 liter pirosra 27.000 Ft-ot számoltak fel (állítólag a piros pigment drága), így csak a plafonra vettem meg az anyagot. A Bricoban viszont egyenáras a fehér és a piros is a duluxból (ami minőségben jobb volt, mint a tikurillás). Így ott 5 liter csak 11.000 volt. Érdemes odafigyelni, mert a világos színből is 11.000 lett volna 5 liter, tehát a Tikurillánál minden festékért annyit fizetsz amennyibe kerül, a Bricóban pedig egyenár van (megátlagolják)! A Bricoban ráadásul pont egy olyan eladót fogtunk ki, aki láthatólag szereti a munkáját. Segített tanácsokkal, ötletekkel, udvariasan, kedvesen. Annyira sokat tud az ilyen jelenteni az embernek és annyira elszoktunk az ilyentől.
Ma már jön is az asztalos az átépítésekkel! Lassan fogadóképesek leszünk a kis Emesére...

komment

Címkék: otthon

Mikszáth-fan

2007.05.09. 17:00 Plenni

Valamikor gimnáziumi éveim alatt kaptam rá Mikszáthra. Kötelezőként el kellett olvasnunk a Jó palócokat és a Tót atyafiakat. A két novelláskötet nem igazán tetszett. Mai napig nem értem, mért nem valami mást választottak kötelező olvasménynak az illetékesek: mondjuk a Beszterce ostromát, az Akli Miklóst vagy a Beszélő köntöst. Mind-mind olyan darabok, melyek meghozzák a kedvet Mikszáth csodálatos anekdóta-világához, a századforduló polgári milliőjét görbe tükörben láttató író műveihez. Hál' Istennek tanárnőnk kötelezőként feladta az Új Zrínyiászt is, így megmenekült Mikszáth attól, hogy beessen szürkeállományom emésztőjébe a többi jobbsorsra érdemes író közé.
Huszonévesen jópár remekművét elolvastam. A már említett nagyobb lélegzetvételű művek mellett kisebbeket is, többek közt az egyik kedvencemet: A Galamb a kalitkábant és a Két választás Magyarországont. -Nehezen megfogalmazható, mért szereti az ember ennyire Mikszáthot. Talán az "íze" (nem ízesség) miatt. A remek anekdóták mellett remek íze is van a Mikszáth műveknek. Élvezet minden kis apróságok, kiszólás, hasonlat, életkép, mellékszáll, szinte minden megfogalmazás.- Aztán belefutottam pár olyan műbe amely viszábbvetette Mikszáth-szomjomat (Nem, mintha ez Mikszáth hibája lenne, inkább én nem voltam érett hozzá vagy talán inkább a világunk által ránkerőltetett, ránktanított gondolkodás, világlátás.).
A napokban újra elővettem egy kötetet és sok idő után újra előfordult, hogy nem csak utazás közben a villamoson, metrón, HÉVen, hanem otthon a fotelben, a reggelinél, a fürdőben is olvastam. Napok alatt végeztem a Páva a varjúval, A sipsirica és az Akli Miklós írásokkal. Már nézegetem, melyik is lesz a következő...

komment

Címkék: lyukasóra

Az "elvállalt" gól

2007.05.01. 16:00 Plenni

A képen "jó"magam is látható vagyok, aki a Barnabások első gólját felvállaltam. A szó-szoros értelmében, mivelhogy vállal sikerült bejuttatnom a labdát a hálóba (azaz a rácsban végződő kapuba). Mielőtt rákérdezel: Nem! Nem öngól volt!
A csapat végeredményben 4. lett a 8 induló csapatból, ami a tavalyi év utolsó előtti helyéhez képest komoly előrelépés. Bár igaz, ami igaz, egy ilyen kupán, mint a Pasarét kupa végezzen az ember vagy elől vagy hátul, de középen ne! Az olyan semmilyen. Nem lehet szidni magunkat, de örömmámorban sem úszhatunk: Olyan langyos eredmény. A langyosokról meg tudjuk mit mond a Szentírás! No ennyi butaság után inkább rövidre zárom a sorokat.
A lényeg, hogy mindannyian jól éreztük magunkat, amikor éppen nem a betonpályán estünk hasra. Jó volt együtt focizni, mozogni, elemezni, beszélgetni és a lányok által hozott temérdek sütit fogyasztani közben. Itt jegyzem meg, minden elismerésem a lányok és az éppen csereként "pihenő" játékostársak első osztályú szurkolásának!!!
A képet nézve tűnt fel, hogy alma materem a Baár-Madas mennyire szép épület! Ez eddig még nem is tudatosult bennem.




A csapat

komment

Címkék: nemzeti sport

süti beállítások módosítása